Megszólalt Ádám Zoltán felesége: a Corvinus nem az igazságot kereste a férje ügyében

Ádám Zoltán munkaügyi pere folytatódott hétfőn a bíróságon, ahol tanúként meghallgatták feleségét, Bakonyi Anikót, valamint két egykori kollégáját, Rosta Miklóst és Vyacheslav Arbuzovot is.

Bakonyi Anikó a bíróságon elmondta, hogy a kirúgás után Ádám egykori megbecsült helyzetéből pillanatok alatt munkanélkülivé vált. Szerinte a Corvinus nem az igazságot kereste, hanem az igazmondót távolította el. A család életét hosszú időre meghatározta az ügy, gyerekeiket is sokkolta, hogy "a botrány végén annak kellett távoznia állásából, aki beleállt az igazságtalanságba." - írja a hvg.hu.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy még 2023-ban a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki ellen etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

Ádám és a Corvinus kapcsolata korábban sem volt zökkenőmentes, hiszen a docens egy új kommunikációs szabályzat miatt, ami a meglátása szerint sértette volna az oktatók szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, beperelte az egyetemet. A szabályzatot végül visszavonták, viszont Bakonyi annak pontos tartalmát nem ismerte.

Rosta Miklós, Ádám egyik korábbi kollégája azt mondta, hogy már a Corvinus modellváltásakor lehetett sejteni, hogy Ádámot „ki fogják tenni”, mert nyíltan bírálta az átalakításokat. Rosta szerint Ádám Zoltánt célzottan ellehetetlenítették, például a tanszékének megszüntetésével.

Vyacheslav Arbuzov, Ádám tantárgyának korábbi koordinátora azt emelte ki, hogy az egy diák pótlását ő is engedélyezte korábban téves feltételezések alapján. Ádám ügyében nem látott szándékosságot, sem szabályszegést. Az e-mailes levélváltások körüli vitában pedig megerősítette: nem volt egyértelmű szándékos adatvisszatartás Ádám részéről.

Ádám Zoltán ügyével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.