A szóban forgó hallgató szülei "érdemi Mol-részesedéssel rendelkeznek", az ügyben három munkatárssal szemben kezdeményeztek etikai eljárást, két munkatárs ellen el is indult.
Az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet"
- idézi a 444.hu Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docensének bejegyzését, amit az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tett közzé. Hozzátéve, a hallgató családja
a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.
"Meggyőződésem szerint az ügy rávilágít arra, hogy az akadémiai autonómiát nemcsak az korlátozhatja, ha a fenntartó alapítványok kuratóriumaiban kormánytagok ülnek, hanem az is, ha olyan vállalati vezetők, akikkel szemben az egyetem és annak vezetői egyoldalú függő helyzetben vannak." - írja a bejegyzésben az egyetem docense.
A lap úgy tudja, a docens három munkatárssal szemben kezdeményezett etikai eljárást, a poszt megírásáig ez két munkatárs ellen el is indult. A vizsgálattal kapcsolatban a 444.hu kereste a Corvinus Egyetemet. Az egyetem kommunikációs osztálya nem is erősítette meg, de nem is cáfolta a bejegyzésben írottakat, a bejegyzés állításaira lényegében nem reagált.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
