Ötven hallgató ellen indított fegyelmi eljárást a Budapesti Corvinus Egyetem, az egyik oktatónak ugyanis gyanús lett az egyik évközi vizsga eredménye. Két egyetemistáról kiderült: mások helyett írták meg az online tesztet.
„A 2021/2022-es tanév második félévében az egyik félévközi számonkérés során a tantárgyfelelős oktató csalásra utaló jeleket tapasztalt, így vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. A vizsga a Moodle rendszeren keresztül, online folyt. A jelenleg érvényes szabályok szerint az online vizsgázás alatt a hallgatónak az egyetem épületében kell tartózkodniuk, pontosan a visszaélések elkerülése érdekében, de a csalás időpontjában ez a rendelkezés még nem volt hatályban, így az érintett hallgatókra ez nem vonatkozott” – írja a Budapesti Corvinus Egyetem.
A tavaszi szemeszter végén ötven hallgató ellen indítottak fegyelmi eljárást, ekkor derült ki, hogy az érintettek helyett két egyetemista vizsgázott le a Moodle felületén.
Egyikük több tucat hallgató helyett írta meg a tesztet, és ezért sok esetben pénzt fogadott el, őt kizárták az egyetemről. Egy másik egyetemistáról azt állapította meg az esetet vizsgáló bizottság, hogy három corvinusos helyett vizsgázott „segítségképpen”, ő ösztöndíjmegvonást kapott.
„Négy hallgatónál megállapították a csalást, ám ők kifejezetten együttműködőek voltak: azonnal bevallották a történteket és őszintén megbánták azt. Ők szigorú megrovást kaptak. A tesztek eredménye természetesen értékelhetetlen. Harminckilenc hallgatónál szintén megállapítható volt a csalás, azonban ők kevésbé segítették az eljárást. Fegyelmi büntetésként ösztöndíjmegvonást kaptak a jogszabályi maximum idejére, azaz hat hónapra, ami nem terjed ki a Corvinus Ösztöndíjra és a szociális ösztöndíjakra. A tesztek eredménye természetesen értékelhetetlen. Egy hallgató nem követett el csalást” – sorolta a fegyelmi eljárás végén meghozott döntéseket az egyetem.
Azt is hozzátették, hogy minden hasonló ügyben szigorúan fellépnek majd, így akarják megóvni az egyetem presztízsét és biztosítani a tiszta és egyenlő verseny lehetőségét.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
