Meglepő vallomásokkal folytatódott Ádám Zoltán pere

A tanúk szerint a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens kommunikációs stílusával voltak problémák.

Hónapok halasztásai után szerdán érdemi szakaszába lépett Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről elbocsátott docens munkajogi pere. A bíróság előtt megjelent Major Klára, az intézetvezető; Szabó Lajos, az egykori megbízott rektor; és Domahidi Ákos, a kancellár. Bár az egyetem a tárgyalást zárt ajtók mögött szerette volna folytatni, ezt a bíróság elutasította - írja a hvg.hu.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy még 2023-ban a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

A tárgyaláson Szabó Lajos részletesen ismertette az etikai eljárást, amely során rendszerszintű problémákra derült fény. Bár ő jelentette az ügyet, megbízott rektorként már nem vett részt az eljárásban. A felelősség Major Klárára és a HR-vezetésre hárult, akik Szabó jóváhagyásával hozták meg a döntést.

Major Klára azt vallotta, hogy a szabálytalanságok mögött nem külső nyomás állt. Ádám kommunikációját viszont többen kifogásolták. Az intézetvezető szerint a docens „megalázó stílusban” írt e-maileket.

Annyira bántóak voltak, amiket a kancellárnak írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle, még úgy is, hogy nem nekem szólt a levél

- mondta Major.

A kancellár is kifogásolta Ádám kommunikációs stílusát, szerinte ez túlment egy bizonyos határon.

A levelezést később Ádám egy zárt szakszervezeti Facebook-csoportban is megosztotta, ami utána futótűzként terjedt el az egyetemen. Szabó szerint ezzel Ádám „lejáratta a vezetést”.

A docens védelmét ellátó TASZ szerint a kifogásolt e-mailek és Ádám stílusa nem relevánsak az ügy szempontjából. Ádám Zoltán úgy véli, az őt ért határidők teljesíthetetlenek voltak, a kért dokumentumokat pedig már korábban elküldte.

A tárgyalás közel négy órán át tartott, a következő ülés januárban várható, ahol újabb tanúk vallomása következik.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.