A Momentum Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy évről évre egyre súlyosabb problémát jelent az egyetemisták és főiskolások lakhatása, ezért egy kifejezetten a diákokat segítő állami lakásügynökség felállítását javasolják. Az elképzelés szerint az állami szervezet közvetítőként jelenne meg a bérbeadók és a diákok között. A párt szerint ezzel mindkét fél számára biztonságosabbá lehetne tenni a lakásbérlést.
A Momentum javaslata alapján az ügynökségen keresztül kiadott lakások bérleti díja akár 30 százalékkal is alacsonyabb lehetne a piaci árnál. A diákoknak emellett nem kellene kauciót fizetniük, a diákbérleti szerződések közjegyzői hitelesítése pedig ingyenes lenne.
A rendszerhez csatlakozó lakástulajdonosokat is ösztönöznék: azok a bérbeadók, akik az ügynökségen keresztül kedvezményes áron adnák ki az ingatlanjukat, adómentességet kaphatnának. Emellett az állam garanciát vállalna arra, hogy a tulajdonos akkor se maradjon bevétel nélkül, ha a bérlő nem fizet.
Első lépésként a közjegyzői költségeket törölnék el
A párt szerint az állami lakásügynökség létrehozása hosszabb távú megoldást jelenthet, de már rövid távon is bevezetnének egy intézkedést. Azt kérik a kormánytól, hogy tegye ingyenessé a bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglalását a diákigazolvánnyal rendelkező bérlők számára.
A Momentum azt szeretné, ha a kormány egyeztetéseket kezdene a javaslatról, és a szükséges döntéseket olyan ütemben hozná meg, hogy az állami lakásügynökség lehetőségeit már a következő tanévben igénybe vehessék a hallgatók.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
