Rövidebb tanórák, hosszabb szünetek, kevesebb házi feladat, több játék és mozgás – többek között ezeket javasolja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos ajánlása az általános iskoláknak. Knausz Imre oktatáskutató az ATV-ben arról beszélt, hogy szerinte a csomag legfontosabb üzenete, hogy az iskoláknak a bürokratikus kötöttségek helyett a gyerekek szükségleteire kellene figyelniük.
„A legfontosabb gondolat benne az, hogy figyeljünk oda a gyerekeknek a szükségleteire. Ezek fontosabbak, mint a bürokratikus kötöttségek” – mondta Knausz Imre oktatáskutató az ATV-ben, aki szerint sok pedagógus számára felszabadító lehet az iskoláknak megfogalmazott ajánlás.
A 14 pontos javaslatcsomag többek között 35 perces tanórákat, hosszabb szüneteket, kevesebb otthoni házi feladatot, valamint több játékot, mesét és mozgást javasol az alsó tagozatosok oktatásában. Knausz ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre ajánlásokról, nem pedig kötelezően bevezetendő változtatásokról van szó.
Az oktatáskutató szerint a 35 perces tanóra lehet jó megoldás, de ő maga nem feltétlenül ezt választaná. Úgy véli, egy szabadabb, kreatívabb tanulási környezetben akár a jelenleginél hosszabb foglalkozások is működhetnek.
Ha ugyanis a gyerekeknek nem kell végig feszült figyelemmel ülniük, hanem mozoghatnak, kimehetnek, ehetnek, és nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt kell csinálnia, akkor szerinte akár 50 perces vagy még hosszabb foglalkozások is elképzelhetők.
A javaslatcsomagban az is szerepel, hogy az iskolai nap beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással vagy mozgással indulhatna. Knausz szerint ez nem új ötlet: több iskolában már most is létező gyakorlat, a minisztériumi ajánlás viszont megerősítheti azokat a pedagógusokat, akik eddig is fontosnak tartották a reggeli ráhangolódást.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogyan férhet össze a rövidebb tanítási idő a sokat kritizált, nagy mennyiségű tananyaggal. Knausz szerint erre nem feltétlenül az a válasz, hogy még több időt kell tanulással tölteni.
A motiváció az sokkal fontosabb, mint a tanuláson a szánt idő. Nagyon sok mindent érdemes feláldozni azért, hogy egy motivált légkör legyen az iskolában. És kevesebb idő alatt is többet lehet megtanulni, hogyha a gyerek akarja.
Az oktatáskutató szerint alsó tagozatban jelenleg is nagyobb hangsúly kerül a készségfejlesztésre, mint később. A felső tagozatos tananyaggal viszont már komoly problémákat lát, és úgy véli, azt radikálisan át kellene alakítani.
A javaslatok között szerepel az otthoni írásbeli házi feladatok visszaszorítása is. Első osztályban és az egész napos iskolákban lehetőség szerint nem adnának kötelező otthoni írásbeli feladatot, az iskoláknak pedig évfolyamonként kellene meghatározniuk, mennyi házi feladatot tartanak elfogadhatónak.
Knausz szerint ennek egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy az iskolák maguk gondolják végig, milyen elvek alapján és mennyi házi feladatot adnak a diákoknak. „Én azt emelném ki, hogy az iskolák határozzák meg, hogy mit akarnak” – fogalmazott az oktatáskutató. Szerinte fontos lenne, hogy az intézményeknek legyen saját elképzelésük és irányelveik arról, milyen típusú házi feladatokat adnak.
A nagyobb intézményi és pedagógusi szabadság azonban azt a kérdést is felveti, hogy az iskolák és a tanárok mennyire vannak felkészülve erre. Knausz szerint ezen a téren komoly különbségek vannak: a differenciált oktatás sok helyen ma sem működik megfelelően, és „a pedagógusok felkészültségével nyilvánvalóan komoly problémák vannak”.
Ugyanakkor szerinte sok olyan tanár is van, akinek éppen nagyobb mozgástérre lenne szüksége.
Vannak kitűnő pedagógusok, akik a jelenlegi rendszert gúzsnak érzik, úgy érzik, hogy meg van kötve a kezük, és számukra ez felszabadító hatású. És vannak olyanok nyilván, akik megijednek a szabadságtól
– mondta Knausz, hozzátéve, hogy ez idővel remélhetőleg változni fog.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
