„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
A kedden megjelent Magyar Közlöny hosszú listát közölt iskolai, óvodai és bölcsődei beruházásokról – többnyire konkrét határidők nélkül. A felsorolásban több olyan intézmény is szerepel, amely évek óta sürgős felújításra vár. Kecskeméten egy általános iskolában már egyszer meg is kezdődtek a munkálatok, amelyeket később „átütemeztek."
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Hogyan lehet elérni, hogy a diákok ne csak elolvassák a kötelezőket, hanem valóban kapcsolódjanak is a szövegekhez? Berta Beáta tanár és irodalomterapeuta szerint az olvasás szeretete leginkább iskolás korban alapozható meg.
Tíz középiskolai pedagógus vehette át a rangos Pécsi Eszter Tanári Díjat, amely egyenként egymillió forinttal támogatja a műszaki és természettudományos oktatásban kiemelkedő munkát végző tanárokat. A díjat az első magyar női mérnök emlékére alapították.
Az esettel kapcsolatban az alapjogi biztos hivatala közleményt adott ki.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Tucatnyi szakkör közül válogathatnak azok a diákok, akik az ország legjobb középiskoláiba járnak. A HVG Középiskola 2026-os kiadványából kigyűjtöttük, pontosan mik közül választhatnak.
Ha egy középiskola felvételi feltételként előírja a központi írásbeli vizsgát, a tanulóknak 2025. december 1-jéig kell egyénileg jelentkezniük a vizsgára, mégpedig közvetlenül a számukra megfelelő, általuk választott vizsgaszervező intézménynél.
A kormány döntése nyomán hamarosan átalakul, hogyan igazoljuk a tanulmányi eredményeinket: a papírbizonyítvány mellett megjelenik – és hosszabb távon előtérbe kerül – a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.
Pár lépésre az egyik piliscsabai általános iskola kapujától ismét háborús tematikájú propagandaplakát jelent meg. A szülők már tavaly is sem hagyták annyiban, hogy "háború" feliratú plakátokat helyezzenek az iskola melletti buszmegállóba. Az akkori KDNP-s városvezetés a panaszok nyomán el is távolíttatta, a mostani fideszes vezetés viszont egyelőre nem reagál a megkeresésekre.
Ugyanazokat a béreket kapják, mint a diplomás óvodapedagógusok, és a szabadságaik száma is ugyanannyi.
Most már hiába keres rá valaki a kulcsszavakra az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján, már nem elérhető a jelentés.
Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.
Mutatjuk a határidőt.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Az iskolai jegyzetekben gyakran a piros toll uralkodik: a hibákat kiemeljük, aláhúzzuk, áthúzzuk. Ez a hagyományos módszer sajnos sok diákban frusztrációt, motiválatlanságot és szorongást okozhat, különösen azoknál, akik nehezebben boldogulnak bizonyos tantárgyakkal.
