Minden pedagógus és tanuló számára ingyenesen elérhetővé teszi tankönyveit és munkafüzeteit a mozaweb.hu oldalon a Mozaik Kiadó addig, amíg meg nem kezdődik és a tankönyvrendelési időszak – közölte a kiadó.
A Mozaik egyébként valamennyi tankönyvcsaládját benyújtotta jóváhagyásra a miniszteri pályázaton. A kiadó közlése szerint nemcsak a tankönyveket, hanem a hozzájuk tartozó munkafüzeteket, tudásszintmérőket, atlaszokat és egyéb taneszközöket is szerették volna elfogadtatni. A kiadó közlése szerint azonban azt a választ kapták, hogy jelenleg egyetlen új tankönyv sem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre, a többi taneszköztípusnál pedig csak bizonyos elemek jóváhagyására van lehetőség.
Szakmailag nehezen érthető, hogy miért csak a már meglévő állami tankönyvek maradhatnak a jegyzéken, a kiadók pedig kizárólag kiegészítő taneszközökkel jelenhetnek meg, nem kínálhatnak teljes tankönyvcsaládokat a pedagógusok számára
– írta a Mozaik. A kiadó ezért úgy döntött, hogy a jóváhagyási folyamatban akkor szeretne részt venni, ha teljes tankönyvcsaládok elfogadására is lehetőség nyílik.
Finnországot hozzák fel példaként
A Mozaik közleményében a finn oktatási rendszert állítja szembe a magyar gyakorlattal. Mint írják, Finnországban nincs központi tankönyvjegyzék és olyan állami jóváhagyási rendszer, amely előre meghatározná, milyen könyvből taníthatnak a pedagógusok. A tanárok szakmai feladata és felelőssége eldönteni, milyen tankönyvet, digitális tartalmat vagy más taneszközt tartanak megfelelőnek.
A kiadó egy szokatlan hasonlattal érzékelteti, mit ért szakmai szabadság alatt. Úgy fogalmaznak, hogy „a kőműveseknél sincs fángli-, vagy vízmérték-jóváhagyó bizottság. Természetesnek vesszük, hogy szakemberként képesek eldönteni, milyen eszközökre van szükségük.”
A Mozaik szerint a választás szabadsága az innováció miatt is fontos. Saját digitális tananyagaikat, valamint történelmi és természetismereti fóliasorozataikat hozzák példaként olyan oktatási eszközökre, amelyek nehezen illeszkedtek a tankönyvjegyzék hagyományos kategóriáiba. „A merev szabályok minden esetben a valódi innovációk béklyói” – fogalmaznak.
A piaci verseny a fejlesztéseket is ösztönözné
A kiadó azt állítja, hogy a nyugat-európai országokban nem az állam által kiadott tankönyvek határozzák meg a piacot, hanem különböző kiadók versenyeznek, a pedagógusok pedig választhatnak a kiadványaik közül. A Mozaik szerint ez nemcsak több lehetőséget ad a tanároknak, hanem a fejlesztéseket is ösztönzi.
A kiadók versenyeznek egymással, a pedagógus pedig választ. Ez a verseny pedig nemcsak többféle lehetőséget, hanem folyamatos fejlesztést és innovációt is ösztönöz.
A tankönyvek finanszírozását ugyanakkor külön kérdésként kezelik. Ausztriát említik példaként, ahol a diákok számára ingyenesek a tankönyvek, de hozzáteszik, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei eltérőek. A kiadó szerint a rendelkezésre álló támogatást célzottabban, elsősorban a rászoruló családokra lehetne fordítani.
A közlemény több kutatásra is hivatkozik. A Mozaik szerint ezek arra utalnak, hogy a megfelelő taneszközök kiválasztása érdemben befolyásolhatja a tanulói eredményeket, miközben egy jobb minőségű tankönyvre való áttérés viszonylag alacsony költségű oktatási beavatkozás lehet.
Az elmúlt években külföld felé fordultak
A Mozaik azt írja, hogy a tankönyvpiac államosítása előtt versenypiaci környezetben vált Magyarország legnagyobb tankönyvkiadójává. Saját szakmai műhelyük már akkor sem kizárólag tankönyvekben gondolkodott: a tantervkészítéstől a mérési és értékelési eszközökön, módszertani folyóiratokon és digitális oktatáson keresztül a tanárképzésig több területen fejlesztettek.
A kiadó állítása szerint az elmúlt tizenkét évben kiadványaik és digitális anyagaik nem lehettek jelen széles körben a magyar iskolákban, sőt használatukat egyes esetekben kifejezetten tiltották.
Emiatt erőforrásaik jelentős részét a nemzetközi piacokra összpontosították. Közlésük szerint több ország oktatási minisztériumaival és intézményeivel dolgoztak együtt, és olyan megbízásokat is kaptak, amelyek digitális oktatási rendszerük országos bevezetésére, illetve az oktatás digitális fejlesztésére szóltak.
A Mozaik szerint ennek egyik hozadéka, hogy közvetlen tapasztalatokat szereztek arról, más országokban milyen szerepet kapnak a pedagógusok szakmai döntései, az oktatási tartalmak, az értékelési eszközök, valamint a kiadók közötti verseny.
„Nem egyik pillanatról a másikra történik: legalább négy-öt év, mire használható tankönyveket fejlesztenek”
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
