15–20 ezer forint plusz: ennyibe kerülhet az „ingyenes” tankönyv mellé a tanulás

Bár a diákok hivatalosan ingyen jutnak tankönyvhöz, sok tanár inkább más kiadványokat használ az órákon. A TANOSZ szerint az állami monopólium rontotta a minőséget, így a szülőknek gyakran 15–20 ezer forintot kell költeniük „pót” tankönyvekre minden tanévben.

  • Rodler Lili

Hiába kapnak a diákok ingyen tankönyvet, sok helyen mégsem ezekből folyik az oktatás – nyilatkozta a Népszavának a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Véleménye szerint az állami tankönyv-monopólium minőségromlást hozott, így a pedagógusok gyakran csak „alibiből” rendelnek állami kiadványt, a tényleges tanításhoz pedig más, sokszor „tiltott” könyveket használnak. A szervezet adatai alapján a magánkiadók ma már csupán az összes tankönyv 17 százalékát adják.

Egyszeri támogatás, adómentes napok, az iskola állja a tanszereket - más országokban így segíti az állam az iskolakezdést

A gyakorlat a szülőkre is komoly terhet ró: egyesek arról számoltak be, hogy már hónapokkal a tanévkezdés előtt listát kapnak a megvásárolandó könyvekről, amelyekre 15–20 ezer forintot is el kell költeniük, annak ellenére, hogy az állami tankönyvek hivatalosan ingyenesek. Volt példa arra is, hogy egy alsós tanár két évre előre vásároltatott „jobb minőségű” könyveket a szülőkkel, majd azokat az osztályban elzárva tartotta, nehogy ellenőrzéskor kiderüljön, valójában nem a hivatalos kiadványokat használják.

A szabályozás szerint az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről rendelhetnek, azonban magánkiadóknak évek óta alig van esélyük felkerülni erre.

A minőségi problémákra emlékezetes példát adott a tavalyi hetedikes irodalomtankönyv, amelyben a Himnusz szövegében három nyomdahiba is szerepelt. Bár ezeket később javították, a történet jól mutatja, milyen nehézségeket okoz a központosított rendszer, amely ugyan elvben mindenki számára biztosítja az ingyenes tankönyveket, de a gyakorlatban sokszor pluszkiadást és rejtett megoldásokat kényszerít az iskolákra és a családokra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.