15–20 ezer forint plusz: ennyibe kerülhet az „ingyenes” tankönyv mellé a tanulás

Bár a diákok hivatalosan ingyen jutnak tankönyvhöz, sok tanár inkább más kiadványokat használ az órákon. A TANOSZ szerint az állami monopólium rontotta a minőséget, így a szülőknek gyakran 15–20 ezer forintot kell költeniük „pót” tankönyvekre minden tanévben.

  • Rodler Lili

Hiába kapnak a diákok ingyen tankönyvet, sok helyen mégsem ezekből folyik az oktatás – nyilatkozta a Népszavának a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Véleménye szerint az állami tankönyv-monopólium minőségromlást hozott, így a pedagógusok gyakran csak „alibiből” rendelnek állami kiadványt, a tényleges tanításhoz pedig más, sokszor „tiltott” könyveket használnak. A szervezet adatai alapján a magánkiadók ma már csupán az összes tankönyv 17 százalékát adják.

Egyszeri támogatás, adómentes napok, az iskola állja a tanszereket - más országokban így segíti az állam az iskolakezdést

A gyakorlat a szülőkre is komoly terhet ró: egyesek arról számoltak be, hogy már hónapokkal a tanévkezdés előtt listát kapnak a megvásárolandó könyvekről, amelyekre 15–20 ezer forintot is el kell költeniük, annak ellenére, hogy az állami tankönyvek hivatalosan ingyenesek. Volt példa arra is, hogy egy alsós tanár két évre előre vásároltatott „jobb minőségű” könyveket a szülőkkel, majd azokat az osztályban elzárva tartotta, nehogy ellenőrzéskor kiderüljön, valójában nem a hivatalos kiadványokat használják.

A szabályozás szerint az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről rendelhetnek, azonban magánkiadóknak évek óta alig van esélyük felkerülni erre.

A minőségi problémákra emlékezetes példát adott a tavalyi hetedikes irodalomtankönyv, amelyben a Himnusz szövegében három nyomdahiba is szerepelt. Bár ezeket később javították, a történet jól mutatja, milyen nehézségeket okoz a központosított rendszer, amely ugyan elvben mindenki számára biztosítja az ingyenes tankönyveket, de a gyakorlatban sokszor pluszkiadást és rejtett megoldásokat kényszerít az iskolákra és a családokra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.