15–20 ezer forint plusz: ennyibe kerülhet az „ingyenes” tankönyv mellé a tanulás

Bár a diákok hivatalosan ingyen jutnak tankönyvhöz, sok tanár inkább más kiadványokat használ az órákon. A TANOSZ szerint az állami monopólium rontotta a minőséget, így a szülőknek gyakran 15–20 ezer forintot kell költeniük „pót” tankönyvekre minden tanévben.

  • Rodler Lili

Hiába kapnak a diákok ingyen tankönyvet, sok helyen mégsem ezekből folyik az oktatás – nyilatkozta a Népszavának a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Véleménye szerint az állami tankönyv-monopólium minőségromlást hozott, így a pedagógusok gyakran csak „alibiből” rendelnek állami kiadványt, a tényleges tanításhoz pedig más, sokszor „tiltott” könyveket használnak. A szervezet adatai alapján a magánkiadók ma már csupán az összes tankönyv 17 százalékát adják.

Egyszeri támogatás, adómentes napok, az iskola állja a tanszereket - más országokban így segíti az állam az iskolakezdést

A gyakorlat a szülőkre is komoly terhet ró: egyesek arról számoltak be, hogy már hónapokkal a tanévkezdés előtt listát kapnak a megvásárolandó könyvekről, amelyekre 15–20 ezer forintot is el kell költeniük, annak ellenére, hogy az állami tankönyvek hivatalosan ingyenesek. Volt példa arra is, hogy egy alsós tanár két évre előre vásároltatott „jobb minőségű” könyveket a szülőkkel, majd azokat az osztályban elzárva tartotta, nehogy ellenőrzéskor kiderüljön, valójában nem a hivatalos kiadványokat használják.

A szabályozás szerint az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről rendelhetnek, azonban magánkiadóknak évek óta alig van esélyük felkerülni erre.

A minőségi problémákra emlékezetes példát adott a tavalyi hetedikes irodalomtankönyv, amelyben a Himnusz szövegében három nyomdahiba is szerepelt. Bár ezeket később javították, a történet jól mutatja, milyen nehézségeket okoz a központosított rendszer, amely ugyan elvben mindenki számára biztosítja az ingyenes tankönyveket, de a gyakorlatban sokszor pluszkiadást és rejtett megoldásokat kényszerít az iskolákra és a családokra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.