Bár a diákok hivatalosan ingyen jutnak tankönyvhöz, sok tanár inkább más kiadványokat használ az órákon. A TANOSZ szerint az állami monopólium rontotta a minőséget, így a szülőknek gyakran 15–20 ezer forintot kell költeniük „pót” tankönyvekre minden tanévben.
Hiába kapnak a diákok ingyen tankönyvet, sok helyen mégsem ezekből folyik az oktatás – nyilatkozta a Népszavának a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Véleménye szerint az állami tankönyv-monopólium minőségromlást hozott, így a pedagógusok gyakran csak „alibiből” rendelnek állami kiadványt, a tényleges tanításhoz pedig más, sokszor „tiltott” könyveket használnak. A szervezet adatai alapján a magánkiadók ma már csupán az összes tankönyv 17 százalékát adják.
A gyakorlat a szülőkre is komoly terhet ró: egyesek arról számoltak be, hogy már hónapokkal a tanévkezdés előtt listát kapnak a megvásárolandó könyvekről, amelyekre 15–20 ezer forintot is el kell költeniük, annak ellenére, hogy az állami tankönyvek hivatalosan ingyenesek. Volt példa arra is, hogy egy alsós tanár két évre előre vásároltatott „jobb minőségű” könyveket a szülőkkel, majd azokat az osztályban elzárva tartotta, nehogy ellenőrzéskor kiderüljön, valójában nem a hivatalos kiadványokat használják.
A szabályozás szerint az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről rendelhetnek, azonban magánkiadóknak évek óta alig van esélyük felkerülni erre.
A minőségi problémákra emlékezetes példát adott a tavalyi hetedikes irodalomtankönyv, amelyben a Himnusz szövegében három nyomdahiba is szerepelt. Bár ezeket később javították, a történet jól mutatja, milyen nehézségeket okoz a központosított rendszer, amely ugyan elvben mindenki számára biztosítja az ingyenes tankönyveket, de a gyakorlatban sokszor pluszkiadást és rejtett megoldásokat kényszerít az iskolákra és a családokra.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
