15–20 ezer forint plusz: ennyibe kerülhet az „ingyenes” tankönyv mellé a tanulás

Bár a diákok hivatalosan ingyen jutnak tankönyvhöz, sok tanár inkább más kiadványokat használ az órákon. A TANOSZ szerint az állami monopólium rontotta a minőséget, így a szülőknek gyakran 15–20 ezer forintot kell költeniük „pót” tankönyvekre minden tanévben.

  • Rodler Lili

Hiába kapnak a diákok ingyen tankönyvet, sok helyen mégsem ezekből folyik az oktatás – nyilatkozta a Népszavának a TANOSZ elnöke, Kereszty Péter. Véleménye szerint az állami tankönyv-monopólium minőségromlást hozott, így a pedagógusok gyakran csak „alibiből” rendelnek állami kiadványt, a tényleges tanításhoz pedig más, sokszor „tiltott” könyveket használnak. A szervezet adatai alapján a magánkiadók ma már csupán az összes tankönyv 17 százalékát adják.

Egyszeri támogatás, adómentes napok, az iskola állja a tanszereket - más országokban így segíti az állam az iskolakezdést

A gyakorlat a szülőkre is komoly terhet ró: egyesek arról számoltak be, hogy már hónapokkal a tanévkezdés előtt listát kapnak a megvásárolandó könyvekről, amelyekre 15–20 ezer forintot is el kell költeniük, annak ellenére, hogy az állami tankönyvek hivatalosan ingyenesek. Volt példa arra is, hogy egy alsós tanár két évre előre vásároltatott „jobb minőségű” könyveket a szülőkkel, majd azokat az osztályban elzárva tartotta, nehogy ellenőrzéskor kiderüljön, valójában nem a hivatalos kiadványokat használják.

A szabályozás szerint az iskolák kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzékről rendelhetnek, azonban magánkiadóknak évek óta alig van esélyük felkerülni erre.

A minőségi problémákra emlékezetes példát adott a tavalyi hetedikes irodalomtankönyv, amelyben a Himnusz szövegében három nyomdahiba is szerepelt. Bár ezeket később javították, a történet jól mutatja, milyen nehézségeket okoz a központosított rendszer, amely ugyan elvben mindenki számára biztosítja az ingyenes tankönyveket, de a gyakorlatban sokszor pluszkiadást és rejtett megoldásokat kényszerít az iskolákra és a családokra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.