A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Több mint egy éve zárva tart a rákospalotai Szövőgyár utcai óvoda, mert a talajban egészségre ártalmas anyagokat, köztük tetraklór‑etilént mutattak ki. A szennyező anyagokat az egykor közelben működő Budapesti Finomkötöttárugyárban használták.
A fővárosi kormányhivatal még 2025 áprilisában záratta be a 15. kerületi óvodát egyik napról a másikra, miután kiderült, hogy idegrendszer- és agykárosító anyagot mutattak ki a levegőjében. Müller Anna, a Tisza országgyűlési képviselője egy Facebook-videóban számolt be arról, hogy a probléma továbbra is fennáll, a szennyezettség ráadásul terjed, ezért a környéken már több mint 400 kút használatát korlátozták.
„A szocializmusnak több mint 30 éve vége. Az ipari szennyezés azonban itt maradt velünk”
– mondta a politikus.
A videóban elhangzik, hogy a környezetvédelmi hatóság határozatot hozott a terület szennyezettségének kármentesítéséről, amiről egy közleményben tájékoztatta a lakosságot. Müller közlése szerint az ügyben folyamatosan egyeztet az érintett minisztériumokkal, ahogy fogalmaz: a szennyezettség összetettsége miatt több szaktárca közös munkájára van szükség a probléma megoldásához.
Február végén még arra derült fény, hogy az óvoda és környékének talajvize szennyezett, azonban az igazgató ekkor még álhírnek nevezte az értesülést. Azóta már azt is tudni lehet, hogy valószínűleg egy 30 éve bezárt szövőgyár okozhatta a víz és a légszennyezést is.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
