Egy rákospalotai óvoda levegőjében idegrendszer- és agykárosító anyagot mutattak ki

Február végén még arra derült fény, hogy az óvoda és környékének talajvize szennyezett, azonban az igazgató ekkor még álhírnek nevezte az értesülést. Azóta már azt is tudni lehet, hogy valószínűleg egy 30 éve bezárt szövőgyár okozhatta a víz és a légszennyezést is.

  • Rodler Lili

A fővárosi kormányhivatal azonnal bezáratott egy 15. kerületi óvodát, miután kiderült, hogy idegrendszer- és agykárosító anyagot mutattak ki a levegőjében – számolt be róla az RTL Híradó.

Ahogy említettük még februárban derült ki, hogy a környéken magasfokú a talajvíz szennyezettsége, ez pedig a szülőkben aggodalmat váltott ki. Mivel az óvoda igazgatója tagadta, hogy igaz lenne a hír, így a szülők a polgármesterhez fordultak, hogy a hivatalok vizsgálják ki a környék szennyezettségét. Az eredményeket csütörtökön közölték, ebből derült ki, hogy a határértéket meghaladó oldott Tetraklór-Etilén van a talajvízben és a levegőben is.

A greenpeace nyilatkozta a híradónak, hogy az anyag erősen mérgező, rákkeltő, továbbá tanulási nehézségeket és figyelemzavart is tud okozni.

A talaj szennyezettségét valószínűleg egy 30 éve bezárt szövőgyár okozta. A polgármester szerint az államnak kellene kármentesíteni a területet. A híradó felkereste az üggyel kapcsolatban a Miniszterelnökséget, de az adásig nem érkezett válasz.

A magasfokú szennyezettség tudatában a fővárosi kormányhivatal azonnal bezáratta az óvodát. Húsvétvasárnap felszerelnek az intézményben több mérőeszközt is, és a mért eredmények alapján döntenek a továbbiakról. A helyzet megoldásáig a gyerekek átmehetnek a Mozdonyvezető utcai óvodába.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a szennyezettség miatt bezárt intézmény, két másik nemrég bezárt óvodából fogadta volna a gyerekeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.