Tovább tiltakozik a Szülői Hang: szerintük többet árt, mint használ a kormány óvodai átalakítása

„A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.”

A Szülői Hang közössége közleményben tiltakozik a kormány legújabb óvodai rendelete ellen, amely naponta kötelező 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást ír elő a gyerekeknek. A szülői érdekvédelmi csoport szerint az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja a gyerekek fejlődését, és fölöslegesen korlátozza az óvodapedagógusok szakmai mozgásterét.

Szülői Hang: a tervezett óvodai átalakítások a kormányzati pénzkivonást szolgálják

Közleményükben kiemelik: eddig is az óvodák feladata volt a gyerekek fokozatos iskolára felkészítése, de ezt rugalmasan, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva végezték. A központi előírás viszont országosan egységes megoldást kényszerít az óvodákra, ami különösen a vegyes életkorú csoportok működését nehezíti meg.

A szervezet szerint a valódi problémát nem az iskolára való felkészítés módja, hanem a súlyos óvodapedagógus- és szakemberhiány jelenti. A kormányzati spórolások és intézkedések miatt ma már sok helyen nincs minden csoportban két diplomás óvodapedagógus, sőt 2023-tól középfokú óvodai nevelő képzést is indítottak, ami a Szülői Hang szerint tovább rontja a szakmai színvonalat.

Nincsen diplomájuk, mégis óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket

A Szülői Hang hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy az óvodák működését kívülről szabályozzák, az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, játékosabbá tenni. Szerintük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit nem központilag előírt 45 perces foglalkozásokkal lehet megoldani, hanem több rugalmassággal és szakmai szabadsággal.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezés nincs összhangban a jelenlegi óvodai plusz egy év engedélyezési rendszerével, így olyan gyerekeknek is részt kellene venniük az iskola-előkészítőkön, akikről már sejthető, hogy még egy évig óvodában maradnak - szerintük ehelyett vissza kellene adni az óvodáknak a helyi döntési jogot.

„Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.”

- olvasható a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a kormány korábban azt is előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ez ellen petíciót indítottak, melyet több mint 18 ezren írták alá, így ezt végül elvetették. Ennek ellenére a mostani rendelet még mindig megnehezíti a vegyes csoportok működését.

Sok gyerek számára az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit elsősorban az iskolai rendszer rugalmatlansága okozza. A Szülői Hang szerint a megoldás nem az óvodai foglalkozások szigorításában rejlik, hanem abban, hogy az iskola első évében több játékosságot, egyéni odafigyelést és fokozatosságot biztosítsanak. Ahelyett, hogy az óvodákra kényszerítenek 45 perces iskola-előkészítőket, a kormánynak inkább az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, óvodaszerűbbé alakítania.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.