„A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.”
A Szülői Hang közössége közleményben tiltakozik a kormány legújabb óvodai rendelete ellen, amely naponta kötelező 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást ír elő a gyerekeknek. A szülői érdekvédelmi csoport szerint az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja a gyerekek fejlődését, és fölöslegesen korlátozza az óvodapedagógusok szakmai mozgásterét.
Szülői Hang: a tervezett óvodai átalakítások a kormányzati pénzkivonást szolgálják
Közleményükben kiemelik: eddig is az óvodák feladata volt a gyerekek fokozatos iskolára felkészítése, de ezt rugalmasan, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva végezték. A központi előírás viszont országosan egységes megoldást kényszerít az óvodákra, ami különösen a vegyes életkorú csoportok működését nehezíti meg.
A szervezet szerint a valódi problémát nem az iskolára való felkészítés módja, hanem a súlyos óvodapedagógus- és szakemberhiány jelenti. A kormányzati spórolások és intézkedések miatt ma már sok helyen nincs minden csoportban két diplomás óvodapedagógus, sőt 2023-tól középfokú óvodai nevelő képzést is indítottak, ami a Szülői Hang szerint tovább rontja a szakmai színvonalat.
Nincsen diplomájuk, mégis óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket
A Szülői Hang hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy az óvodák működését kívülről szabályozzák, az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, játékosabbá tenni. Szerintük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit nem központilag előírt 45 perces foglalkozásokkal lehet megoldani, hanem több rugalmassággal és szakmai szabadsággal.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezés nincs összhangban a jelenlegi óvodai plusz egy év engedélyezési rendszerével, így olyan gyerekeknek is részt kellene venniük az iskola-előkészítőkön, akikről már sejthető, hogy még egy évig óvodában maradnak - szerintük ehelyett vissza kellene adni az óvodáknak a helyi döntési jogot.
„Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.”
- olvasható a közleményben.
Arra is kitértek, hogy a kormány korábban azt is előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ez ellen petíciót indítottak, melyet több mint 18 ezren írták alá, így ezt végül elvetették. Ennek ellenére a mostani rendelet még mindig megnehezíti a vegyes csoportok működését.
Sok gyerek számára az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit elsősorban az iskolai rendszer rugalmatlansága okozza. A Szülői Hang szerint a megoldás nem az óvodai foglalkozások szigorításában rejlik, hanem abban, hogy az iskola első évében több játékosságot, egyéni odafigyelést és fokozatosságot biztosítsanak. Ahelyett, hogy az óvodákra kényszerítenek 45 perces iskola-előkészítőket, a kormánynak inkább az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, óvodaszerűbbé alakítania.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
