Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
Lezárultak az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetésére kiírt pályázati eljárások, országszerte 359 intézményvezető kezdheti meg munkáját a következő ciklusban. Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár és Sinka Edit, a Klebelsberg Központ elnöke szerdán ünnepélyes keretek között adták át a kinevezésről szóló emléklapot a megbízott igazgatóknak, közülük 321-en vették át azt személyesen – derül ki a Klebelsberg Központ szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményéből.
Az MTI tudósítása szerint a ELTE Gömb aulájában tartott eseményen Sinka Edit arról tájékoztatott, hogy kilencvenen az első vezetői ciklusukat kezdik meg ebben a tanévben, és sokan vannak, akik azt az iskolát vezethetik, ahol évek, vagy évtizedek óta tanárként dolgoznak.
„Reméljük, hogy a most kinevezett igazgatók új energiákat és innovatív szemléletet hoznak a hazai közoktatásba, hogy mindez hasznára váljon a gyermekek és a pedagógusok közösségének” – mondta el a Klebelsberg Központ elnöke.
Kókayné Lányi Marietta a stabil és kiszámítható intézményvezetés fontosságát hangsúlyozta a jövő nemzedékek nevelésében. Szerinte a szakmai elhivatottság és vezetői felkészültség a garancia arra, hogy az iskolákban a gyerekek érdekeit és szükségleteit középpontba helyező, a XXI. század kihívásainak megfelelő, magas színvonalú oktató-nevelő munka folyjon.
Nagyon sokan úgy gondolják, az igazgatói munka adminisztráció, engedélyezés, dokumentumok aláírása, pedig ennél többről van szó. Az igazgatók ugyanis nem irodát vezetnek, hanem közösséget, nem papírokat igazgatnak, hanem embereket, sorsokat, jövőket formálnak
– emelte ki a közoktatásért felelős államtitkár.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
