Kókayné Lányi Marietta: „Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen”

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, „Legyen élmény a tanulás!” címmel 14 pontos javaslatcsomagot küldött az iskoláknak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az alsó tagozatos oktatás gyermekközpontú megújításáról.

Az ajánlások alapján többek között akár 35 perces tanórákat, hosszabb szüneteket, kevesebb házi feladatot, több mozgást, mesét és iskolán kívüli programot is bevezethetnének az intézmények. A minisztérium a reggeli érkezéstől kezdve a tanórák szervezésén át egészen a délutáni foglalkozásokig több ponton is rugalmasabbá tenné az alsósok iskolai mindennapjait.

Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár most egy, Lannert Judit által a Facebookon közzétett videóban beszélt arról, milyen szemlélet áll a javaslatok mögött.

Nem jelentéssel és padba üléssel kezdődne a nap

Az államtitkár mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a minisztérium által összeállított csomag lehetőség, amelynek segítségével az iskolák átgondolhatják, hogyan tehetnék élményszerűbbé a tanulást, és hogyan teremthetnének olyan környezetet, amelyben a gyerekek jól és biztonságban érzik magukat.

Ennek egyik példája a napindítás átalakítása. A minisztérium korábbi javaslata szerint az iskolák a tanítás megkezdése előtt ráhangoló időszakot alakíthatnának ki, amelyben többek között beszélgetés, közös olvasás, mese vagy mozgás is helyet kaphatna. Kókayné Lányi Marietta szerint fontos lenne, hogy a gyerekeknek ne kelljen az érkezés után azonnal beülniük a padba és megkezdeniük a tanítást.

A napindító reggel, amikor nem jelentéssel, meg padba üléssel kezdődik a nap, hanem közös játékkal, beszélgetéssel megérkezünk az iskolába.

Az államtitkár szerint ennek azért is van jelentősége, mert már ezekben az években kialakul, hogyan viszonyul egy gyerek az iskolához és magához a tanuláshoz.

Figyelembe kell venni, hogy senki sem egyforma

A javaslatcsomag több pontja is azt célozza, hogy az iskolai nap kevésbé legyen merev: a 35 perces tanórák lehetősége mellett hosszabb, többféle tevékenységet ötvöző tanulási blokkokat is kialakíthatnának. Az első évfolyamon és az egész napos iskolákban lehetőség szerint nem adnának kötelező otthoni írásbeli házi feladatot, hétvégére és szünetekre pedig csak kivételes esetben kapnának kötelező feladatot a gyerekek.

A minisztérium emellett több mesét, művészeti és mozgásos programot, gyakorlati tapasztalatszerzést, valamint iskolán kívüli tanulási lehetőséget vinne az alsósok mindennapjaiba. A délutáni foglalkozásoknál pedig arra törekednének, hogy azok ne egyszerűen a délelőtti tanórák folytatásai legyenek, hanem jusson idő pihenésre, játékra és mozgásra is. Kókayné Lányi Marietta szerint mindez annak a gyermekközpontú szemléletnek a része, amelyben figyelembe veszik, hogy a diákok nem egyformák.

Mindannyian tudjuk, hogy a gyermekközpontú iskola a gyerekekről szól, és azt is tudjuk, hogy minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen.

Az államtitkár szerint ezért a tanulást és az iskolai életet is a gyerekekhez kell igazítani. Fontosnak tartja, hogy a diákok azt érezzék, bíznak bennük, számítanak, és olyan feladatokat kapnak, amelyek megfelelnek az életkoruknak és segítik a fejlődésüket.

A pedagógusokra bíznák, hogyan valósítják meg

Mint fogalmazott, „nagyon nagy bizalom van a pedagógusokban, tantestületekben”, hiszen ők ismerik legjobban a saját tanítványaikat, az osztályokat és az intézmény lehetőségeit.

Ez azért is lényeges, mert a minisztériumi dokumentum nem egy minden iskolában kötelezően, ugyanúgy végrehajtandó órarendet ír elő, hanem ajánlásokat fogalmaz meg. Az intézményeknek ugyanakkor több ponton át kell gondolniuk a saját működésüket: a javaslatok megvalósítása érintheti például az órarendet, a csengetési rendet, a házirendet, a pedagógiai programot és a délutáni foglalkozások szervezését is.

Az államtitkár szerint ha az iskolák a gyerekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alakítják a tanulást és az iskolai életet, akkor „nagyon szép iskolai pillanatokat” tudnak teremteni számukra.

„A gyerekek képességei akkor bontakozhatnak ki, ha a feltételek az egyéni szükségleteikhez igazodnak” – megkezdődött az egyeztetés az SNI köznevelési minimum kapcsán

Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.

Nyitókép: Facebook/ Lannert Judit