Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
„A jó célokhoz biztosítani kell a megvalósítás feltételeit is. Nem lehet újabb és újabb feladatokat a pedagógusokra és az intézményekre tenni úgy, hogy közben nincs hozzá megfelelő létszám, szakember, finanszírozás és munkaidő” – hangsúlyozta a szakszervezet blogbejegyzésében, mely szerint semmilyen új feladat nem lóghat ki a heti munkaidőből.
Ha a gyermekközpontú működéshez többletmunka szükséges, azt meg kell fizetni; nem lehet a pedagógusok szabadidejére, családjára és ingyen végzett munkájára építeni a reformot
– tették hozzá.
A PDSZ szerint az intézményeknek:
„Gyermekközpontú iskola csak pedagógus-központú munkafeltételekkel teremthető. A pedagógusok munkája nem ingyenes tartalék: ami munka, az legyen benne a munkaidőben, és amit azon felül kell elvégezni, azt fizessék meg” – emelték ki.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a közösségi oldalán fejtette ki: alsóban az intézmények rugalmasabb napkezdést és tanulásszervezést alakíthatnak ki, több mozgást és hosszabb szüneteket iktathatnak be a tanítási napba, valamint komplex tantárgyi és projektnapokat is szervezhetnek. A javaslatok között szerepel az iskolán kívüli, tapasztalati tanulás erősítése és a fejlesztő értékelés nagyobb szerepe is.
Lannert Judit bejelentése szerint minden betöltetlen tanári álláshely elérhetővé vált a tankerületek oldalain, a PDSZ szerint viszont ezt a kötelezettséget fontos lenne törvényben is rögzíteni.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
