Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
„A jó célokhoz biztosítani kell a megvalósítás feltételeit is. Nem lehet újabb és újabb feladatokat a pedagógusokra és az intézményekre tenni úgy, hogy közben nincs hozzá megfelelő létszám, szakember, finanszírozás és munkaidő” – hangsúlyozta a szakszervezet blogbejegyzésében, mely szerint semmilyen új feladat nem lóghat ki a heti munkaidőből.
Ha a gyermekközpontú működéshez többletmunka szükséges, azt meg kell fizetni; nem lehet a pedagógusok szabadidejére, családjára és ingyen végzett munkájára építeni a reformot
– tették hozzá.
A PDSZ szerint az intézményeknek:
„Gyermekközpontú iskola csak pedagógus-központú munkafeltételekkel teremthető. A pedagógusok munkája nem ingyenes tartalék: ami munka, az legyen benne a munkaidőben, és amit azon felül kell elvégezni, azt fizessék meg” – emelték ki.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a közösségi oldalán fejtette ki: alsóban az intézmények rugalmasabb napkezdést és tanulásszervezést alakíthatnak ki, több mozgást és hosszabb szüneteket iktathatnak be a tanítási napba, valamint komplex tantárgyi és projektnapokat is szervezhetnek. A javaslatok között szerepel az iskolán kívüli, tapasztalati tanulás erősítése és a fejlesztő értékelés nagyobb szerepe is.
Lannert Judit bejelentése szerint minden betöltetlen tanári álláshely elérhetővé vált a tankerületek oldalain, a PDSZ szerint viszont ezt a kötelezettséget fontos lenne törvényben is rögzíteni.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
