Magyarérettségi 2026: mire figyeljenek a diákok az utolsó napokban? – Magyartanár adott tanácsokat

Kevesebb, mint egy hét van hátra az idei érettségi kezdetéig. A végzős diákok hagyományosan idén is magyar nyelv és irodalom vizsgával indítják az érettségi időszakot május 4-én. Az utolsó napokban sokakban nő a feszültség, ezért Németh Nikolettel, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanárával beszélgettünk.

Így épül fel a középszintű magyarérettségi

A középszintű magyarérettségi két nagy részből áll. Az első részben a vizsgázók egy 40 pontos szövegértést, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapot oldanak meg. Erre összesen 90 perc áll rendelkezésükre.

Ezután következik a második rész, amely 40 pontot ér, és amelyben a diákoknak választaniuk kell egy műértelmezés vagy egy általános témakifejtő esszé megírása között - ennek megoldására 150 percük lesz.

A diákok számára nehezebb lett az új típusú vizsga

Németh Nikolett szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján az új rendszerű magyarérettségi a diákok szemszögéből nehezebbnek bizonyult. Úgy látja, hogy az irodalmi műveltségi feladatsor, valamint a szövegértésbe bekerült lexikális és nyelvtani feladatok komoly kihívást jelentenek.

Érettségi 2026
Érettségi 2026: milyen számológépet használhattok a matekérettségin?
Érettségi 2026: milyen eredményt kell elérni, hogy a nyelvi érettségi nyelvvizsgának számítson?
Érettségi 2026: ilyen szótárat használhatsz az angolérettségin
Érettségi 2026: mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbelire?
Érettségi 2026: ez az öt témakör éri a legtöbb pontot a matekérettségin középszinten
Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Idén érettségiztek? Mutatjuk, hol találtok meg minden fontos infót
Ezeket a memoritereket kell tudni a magyarérettségin 2026-ban
80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban

A pedagógus szerint ezek olyan kérdéstípusok, amelyeknél nem elegendő az általános logika vagy a jó szövegértési készség: sok esetben konkrét tananyagra és biztos tudásra van szükség. Hozzátette, hogy tanári oldalról is nehezebb lett a felkészítés, mivel rendkívül széles a tananyag merítése. Emiatt sok témát kell érinteni, és nehezebb fókuszálni a legfontosabb területekre. Külön stresszforrások lehetnek a memoriterek is, hiszen a diákoknak gyakran évekkel korábban tanult versekre, idézetekre kell visszaemlékezniük. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az eddigi feladatsorok memoriterek terén nagyon enyhék voltak a szaktanár szerint.

Ezeket nézzétek át az utolsó napokban

Reméljük, nincs olyan diák, aki csak most kezd neki a felkészülésnek. Az irodalmi teszt a tananyagra épül, így annak, aki figyelt az órákon és becsülettel tanult, várhatóan nem okoz majd komoly nehézséget. Ugyanakkor az életkori sajátosságokból adódóan nem biztos, hogy mindenki mindent maradéktalanul megtanult, vagy minden részletre emlékszik.

Az utolsó napokban érdemes lehet azért áttekinteni a következőket:

  • a kötelező szerzők életútját és fő műveit
  • a korszakokat és stílusirányzatokat
  • a kötelező olvasmányok cselekményét, a szereplők neveit és kapcsolatait
  • a műfaji és verstani alapfogalmakat
  • a szerzők közötti kronológiai kapcsolatokat

Esszéírásnál a vázlat lehet a kulcs

A szaktanár szerint a fogalmazási részre leginkább gyakorlással lehet felkészülni. Minél több vázlatot és rövidebb szöveget készít valaki, annál rutinosabbá válik az érvelésben és a gondolatok rendszerezésében.

Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lépés az alapos vázlatkészítés. Egy jól átgondolt szerkezet segít abban, hogy a kész esszé logikus, követhető és összefüggő legyen. Úgy látja, sok diák ott hibázik, hogy túl gyorsan kezd bele az írásba, és nem fordít elég időt a tervezésre.

Ezek a leggyakoribb hibák a vizsgán

A pedagógus tapasztalatai szerint a leggyakoribb probléma, hogy a diákok nem olvassák el kellő figyelemmel a feladatot. Ez minden vizsgarésznél gondot okozhat. Ha valaki nem pontosan arra válaszol, amit kérdeznek, könnyen pontokat veszíthet.

Az esszéknél gyakori hiba az is, hogy a diák általános elemzést ír, de nem veszi figyelembe a feladatban megadott konkrét szempontokat.

Akár 10 pontot is veszíthettek a magyarérettségin, ha rossz a helyesírásotok

Hasznos lehet a ChatGPT is – de nem mindenre

A tanár szerint a modern digitális eszközök használatát már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért megfelelő kritikával és tudatosan alkalmazva a mesterséges intelligencia is segítheti a felkészülést.

A ChatGPT például különösen hasznos lehet:

  • kötelező olvasmányok tartalmának gyors átismétlésére
  • szereplők rendszerezésére
  • fogalmak magyarázatára
  • összefoglalások készítésére

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy esszéírás gyakorlásához nem ajánlja elsődleges segítségként, mert a vizsgán a diáknak önállóan kell gondolkodnia és szöveget alkotnia.

Lesznek évfordulós témák az idei érettségin?

A szaktanár szerint nem érdemes túlzottan arra építeni, hogy valamelyik kerek évforduló miatt egy szerző biztosan megjelenik a feladatsorban. Az új típusú érettségin ez eddig nem volt jellemző tendencia.

Szerinte valószínűbb, hogy nagy, meghatározó szerzők életművéhez kapcsolódó általános témák kerülhetnek elő esszékérdésként. Ilyen lehet például: forradalmiság Petőfi Sándor költészetében, szerelem Ady Endre verseiben vagy a haláltudat Radnóti Miklós műveiben.

A legfontosabb tanács az utolsó hétre

Az utolsó napokban már nem új tananyagot kell megtanulni, hanem rendszerezni a meglévő tudást. A pánik helyett a tudatos ismétlés, a feladattípusok gyakorlása és a nyugodt felkészülés hozhatja a legtöbb pontot a vizsgán.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.