Akár 10 pontot is veszíthettek a magyarérettségin, ha rossz a helyesírásotok

A rossz helyesírásért és külalakért mindkét szinten pontlevonás jár.

2026-ban a magyarérettségit közép- és emelt szinten egyaránt május 4-én, hétfőn rendezik meg.

A feladatlap mindkét szinten két részből áll, amelyekkel összesen legfeljebb 100 pont szerezhető. Középszinten az I. részben a szövegértési és irodalmi feladatok megoldásával 40+20 pont érhető el, míg a II. részben szereplő műértelmezésért vagy esszéért további 40 pont jár. Emelt szinten ez az arány fordított: az I. rész 40 pontot ér, a II. rész szövegalkotási feladataival pedig 40+20 pont szerezhető.

Mindkét szinten pontlevonás jár a helyesírási hibákért és a rendezetlen külalakért. Súlyos helyesírási hibák esetén legfeljebb 8 pont vonható le, míg az igénytelen, nehezen áttekinthető íráskép további 2 pont mínuszt jelenthet.

Ha tudjátok magatokról, hogy bizonytalanok vagytok a helyesírásban, érdemes élni a teremben biztosított helyesírási szótárak egyikével. Fontos azonban, hogy ne minden egyes szót ellenőrizzetek írás közben: először készítsétek el a teljes szöveget, majd a végén használjátok a szótárt azoknál a kifejezéseknél, amelyekben nem vagytok biztosak.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.