Akár 10 pontot is veszíthettek a magyarérettségin, ha rossz a helyesírásotok

A rossz helyesírásért és külalakért mindkét szinten pontlevonás jár.

2026-ban a magyarérettségit közép- és emelt szinten egyaránt május 4-én, hétfőn rendezik meg.

A feladatlap mindkét szinten két részből áll, amelyekkel összesen legfeljebb 100 pont szerezhető. Középszinten az I. részben a szövegértési és irodalmi feladatok megoldásával 40+20 pont érhető el, míg a II. részben szereplő műértelmezésért vagy esszéért további 40 pont jár. Emelt szinten ez az arány fordított: az I. rész 40 pontot ér, a II. rész szövegalkotási feladataival pedig 40+20 pont szerezhető.

Mindkét szinten pontlevonás jár a helyesírási hibákért és a rendezetlen külalakért. Súlyos helyesírási hibák esetén legfeljebb 8 pont vonható le, míg az igénytelen, nehezen áttekinthető íráskép további 2 pont mínuszt jelenthet.

Ha tudjátok magatokról, hogy bizonytalanok vagytok a helyesírásban, érdemes élni a teremben biztosított helyesírási szótárak egyikével. Fontos azonban, hogy ne minden egyes szót ellenőrizzetek írás közben: először készítsétek el a teljes szöveget, majd a végén használjátok a szótárt azoknál a kifejezéseknél, amelyekben nem vagytok biztosak.

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Felsőoktatás
Vatai Dalma

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna