Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Alább a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat látjátok. Ha valamelyik választható tantárgy érdekel, az Oktatási Hivatal oldalán megtaláljátok a vonatkozó szabályokat.
Idén érettségiztek? Mutatjuk, hol találtok meg minden fontos infót
Fontos, hogy matematika és digitális kultúra vizsgatárgyak esetében a középszintű érettségi vizsgán abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát, ha matematika vizsgatárgyból az írásbeli, digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati teljesítménye elérte a 12 százalékot, de a 25 százalékot nem.
Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb versenyre számítani a 2026-os felsőoktatási felvételin
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli: szövegértési-nyelvi feladatsor és irodalmi feladatlap: 40+20 pont; műértelmező szövegalkotás: 40 pont
Szóbeli: egy magyar nyelvi tétel kifejtése: 15 pont; egy irodalmi tétel kifejtése: 25 pont
Ezeket a memoritereket kell tudni a magyarérettségin 2026-ban
Matematika
Írásbeli: I. rész: 30 pont; II. rész: 70 pont
Szóbeli: 50 pont
Történelem
Írásbeli: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont; szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont
Szóbeli: 50 pont
Élő idegen nyelv
Írásbeli: olvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 pont; hallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont
Szóbeli: 33 pont
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli: szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor: 40 pont; szövegalkotási feladatok: 40+20 pont
Szóbeli: egy magyar nyelvi tétel kifejtése: 15 pont; egy irodalmi tétel kifejtése: 25 pont
Matematika
Írásbeli: I. rész: 51 pont; II. rész: 64 pont
Szóbeli: 35 pont
Történelem
Írásbeli: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont; szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont
Szóbeli: 50 pont
Élő idegen nyelv
Írásbeli: olvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 pont; hallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont
Szóbeli: 30 pont
Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
A tantárgyanként maximálisan szerezhető pontszám 150, kivéve a matek esetében, ahol jó esetben nem kell szóbeliznetek, ezért maximum 100 pontot szerezhettek. Az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be.
Középszintű érettségi
Az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12 százalékot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25 százalékot kell elérni.
80-100% elérése esetén jeles (5),
60-79% elérése esetén jó (4),
40-59% elérése esetén közepes (3),
25-39% elérése esetén elégséges (2),
0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Emelt szintű érettségi
Az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12 százalékot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25 százalékot kell elérni.
60-100% elérése esetén jeles (5),
47-59% elérése esetén jó (4),
33-46% elérése esetén közepes (3),
25-32% elérése esetén elégséges (2),
0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Az érettségit megelőző hónapokban a végzősök minden idegszálukkal a tételekre, a ponthatárokra és az egyetemi felvételire koncentrálnak. Egy budapesti topgimnázium iskolapszichológusának tapasztalata szerint azonban nem ezek okozzák a legnagyobb szorongást, hanem az, ami utána jön – vagy éppen az, hogy nem látják pontosan, mi jön utána.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
