Az iskolapszichológus munkájában a szorongás gyakori téma, de korántsem kizárólag a vizsgákhoz kötődik. A diákok sokszor társas problémákkal, baráti konfliktusokkal vagy közösségi nehézségekkel keresik fel. Egy budapesti topgimnázium pszichológusával beszélgettünk arról, hogy mennyire bevett egy erős gimnáziumban, hogy a diákok szorongnak és teljesítménykényszerük van.
Zsuzsanna elmondta, hogy a tanulás körüli feszültség rendszeresen megjelenik, gyakran a szülők oldaláról is, akik sokszor felkeresik őt, tanácsot kérve, ha látják, hogy a gyerekük valamiben elakad vagy nagyon ráfeszül a tanulásra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamaszkor eleve egy érzékeny időszak, és természetes, hogy teli van hullámzással.
„Azt szoktuk mondani, hogy ez egy normatív krízis: vannak mélypontok és magaslatok, de van, amikor ez már túljut egy szinten, és akkor már nem tekinthető normatívnak.”
Ilyenkor komolyabb nehézségek – például evészavar vagy önsértő viselkedés – is megjelenhetnek, amelyek már külső szakmai segítséget igényelnek.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: az utolsó hetekben segítünk abban, hogyan készüljetek az írásbelire, a vizsgák napján pedig elsőként mutatjuk meg a feladatlapokat, nem hivatalos megoldásokat, szaktanári és diákvéleményeket.
Ha ezekről elsőként szeretnétek értesülni, két dolgot kell tennetek:
- lépjetek be az
Eduline Érettségi 2026 - minden fontos infó egy helyen Facebook-csoportjába
- iratkozzatok fel az
Eduline Érettségi/felvételi hírlevelére!
„Az iskolapszichológus kompetenciája elég szűk. Terápiát nem végezhetünk, inkább összekötő szerepünk van az egészségügyi ellátórendszerrel” – magyarázza Zsuzsanna.
Ha komolyabb problémát észlel, a diákot tovább kell irányítani a megfelelő szakellátásba. Az iskolai keretek között inkább rövidebb beszélgetések, támogatás és osztályfoglalkozások férnek bele.
Nem az érettségi előtt nő meg a megkeresések száma
Logikusnak tűnne, hogy az érettségi előtti hónapokban ugrik meg a pszichológushoz forduló diákok száma, a gyakorlatban azonban ez csak minimálisan érzékelhető.
Azok a végzősök, akik tudatosan készülnek, már jóval korábban megjelennek segítséget kérni. Leginkább időbeosztással, stresszkezeléssel és szorongásoldó technikákkal kapcsolatban kérnek tanácsot.
A szakember szerint az érettségire való felkészülés egy jól működő iskolában nem az utolsó évben kezdődik. A vizsgahelyzetekhez való hozzászokás, a tanulási terhelés kezelése és az időbeosztás megtanulása már évekkel korábban elindul.
Akiknél csak tizenkettedikben tudatosul igazán, hogy milyen terhelést jelent az érettségi, könnyebben kibillenhetnek.
Akinek tizenkettedikben esik le ez az egész, és korábban nem gondolta végig, nem találkozott különböző vizsgahelyzetekkel vagy kikérdezéssel, ők nagyon meg tudnak borulni
– fogalmazott a szakember.
Mikor jár iskolapszichológus egy intézményben?
Az, hogy egy iskolában van-e pszichológus, sokszor nemcsak az intézmény szándékán múlik, hanem a jogszabályi kereteken is. A szakember szerint a jelenlegi szabályozás viszonylag szűken határozza meg, mikor kötelező ilyen státuszt biztosítani.
„A jelenlegi szabályozás szerint 500 fő fölött jár egy fél állás minden iskolának” – mondja. Ez azt jelenti, hogy az ennél kisebb intézményekben elvileg
nem kötelező pszichológust alkalmazni, még akkor sem, ha valójában ott is szükség lenne rá. „0 és 499 tanuló között nincs kötelező lehetőség pszichológust alkalmazni” – teszi hozzá.
A gyakorlatban azonban sokszor az adott tankerület döntésén múlik, hogy mégis biztosítanak-e ilyen szakembert. Abban a gimnáziumban, ahol ő dolgozik a tanulólétszám alapján csak fél állás járna, mégis teljes állásban dolgozik, mert a fenntartó fontosnak tartja a jelenlétét.
A teljesítménykényszer már korábban kialakul
Egy erős gimnáziumi közeg sok diákot motiválhat, megtartó ereje lehet. Ha az iskolában az a norma, hogy jól teljesít mindenki, az sokakat húzhat magával és motiválhat, de az a hátulütője, hogy gyakoribbá válnak a teljesítménykényszeres esetek is.
A pszichológus szerint a teljesítménykényszeres diákok nem az érettségi idején válnak azzá – ez a minta már korábban felépül.
Ha nem vesszük észre időben, akkor nagyon romboló tud lenni. Átveszi az irányítást az életvitel fölött. Ilyenkor semmi másról nem szól a gyerek élete, csak arról, hogy tanul, tanul, tanul. Sőt, akár szankciókat is alkalmaz magával szemben, és bűntudatot érez, ha nem tanult eleget.
Az ilyen helyzeteket ráadásul sokszor nem maga a diák veszi észre először, hanem a szülők, a tanárok vagy a pszichológus.
A legnagyobb stressz: mi lesz az érettségi után?
A szakember szerint a legnagyobb szorongás mégsem a tanulásból és az érettségire való feszített tempójú felkészülésből fakad. A végzősök fejében rengeteg kérdés kavarog egyszerre.
„Menjek külföldre? Nem menjek külföldre? Hol lesz az albérlet? Hol lesz a kollégium? Hogy fogok élni? Mit kell majd ahhoz dolgoznom, hogy ki tudjam fizetni?”
A bizonytalanságot sokszor az is növeli, hogy a diákok nemcsak a szakválasztáson gondolkodnak, hanem azon is, mi lesz a barátságokkal, mennyire távol kerülnek majd egymástól, és hogyan változik meg az életük az érettségi után. A diákok gyakran attól félnek, hogy egyetlen döntéssel lezárják a jövőbeli lehetőségeiket.
A pszichológus szerint azonban fontos lenne, hogy ne végleges sorsfordító döntésként tekintsenek ezekre: ”a mai világban már nem úgy van, mint régen, hogy egyszer kell döntést hozni, és onnan megyünk nyugdíjba”.
A mai fiatalok ráadásul olyan világban nőnek fel, ahol a választási lehetőségek száma szinte végtelen. Ez a döntéshozatalt is megnehezíti. A pszichológus szerint a bőség zavara már gyerekkorban beépül a gondolkodásukba, és később is hatással van arra, hogyan hoznak döntéseket.
Ilyen szempontok alapján választanak egyetemet a felvételizők
Fel lehet lazítani a döntési szorongást
Az iskolapszichológus szerint ilyenkor nem az a legfontosabb, hogy a diákok gyorsan „jó döntést” hozzanak, hanem hogy megértsék magát a döntési folyamatot. A legtöbb végzős még egy identitáskereső időszakban van, ezért természetes, hogy bizonytalan.
Még éppen az identitásépítés folyamatában vagyunk. Olyan ez, mintha egy gyerekkori legóépítményt szétszedtünk volna: a kockák ott vannak, néhányat már visszaépítettünk, de még messze vagyunk attól, hogy kész legyen az egész
– mondta Zsuzsanna. Éppen ezért szerinte nem is reális elvárás, hogy egy 18 évesnek teljesen stabil jövőképe legyen.
A beszélgetésekben inkább azt próbálja elérni, hogy a diákok ne egyetlen szűk kérdésre szűkítsék le a döntést, hanem tegyék fel maguknak a kérdéseket, hogy melyik kimenetel, hogyan hatna rájuk, hogyan hozzák meg a döntést, mi történne, ha ezt vagy azt választanák.
Sokszor az is segít, ha a diák egy kicsit távolabbról néznek rá a saját helyzetükre. A szakember kifejtette: ”próbálom tágítani a keretet, hogy ne csak az legyen a kérdés, hogy Bécs vagy Budapest, vagy hogy Magyarország vagy Ausztria. Nézzük meg, milyen szempontok vannak még, és hogyan működik benned maga a döntés.”
A pszichológus szerint már az is sokat segít a szorongás csökkentésében, ha a diákok nem végzetes választásként tekintenek a döntésre. Ha sikerül „kicsit tágítani és lazítani” a gondolkodás kereteit, akkor a bőség zavara is kevésbé bénítja meg őket.
Szeretnétek naprakészek lenni az oktatásban?
Érettségi-felvételi hírek, egyetemi ügyek vagy hét a legfontosabb oktatási hírei érdekelnek benneteket? Vagy szakmabeliként kíváncsiak vagytok a legfrissebb jogszabályi változásokra? Iratkozzatok fel az Eduline ingyenes hírleveleire
ezen a linken.
Földrajzi közelség, iskolatípus, a szülők végzettsége – rengeteg tényező befolyásolja az ember oktatási pályáját. Viszont aki azok közé a szerencsésebbek közé tartozik, akinek a célja, hogy diplomát szerezzen, az jó eséllyel kiváló oktatókat és később jó állást szeretne, amiért igen gyakran akkor is a fővárosba megy tanulni, ha közelebb is van egyetem. A hallgatók egyetemválasztási szempontjait vizsgáló tanulmányok segítségével igyekszünk közelebb kerülni a címben feltett kérdés megválaszolásához.
