Központi írásbeli 2026: „A legnagyobb károk sokszor nem rossz szándékból, hanem a segíteni akaró szülői reakciókból születnek”

Mátraházi Tibor gyerekpszichológus elmondta, hogy a teljesítményszorongás tanult állapot, így megelőzhető is, és általában nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan, több tényező együttes hatására. A gyerekkor ebből a szempontból különösen érzékeny, mert ilyenkor az önértékelés és az énkép még formálódik.

„A teljesítményszorongás kialakulását a már kora gyermekkorban kialakított és következetesen betartott nevelési elvekkel lehet megelőzni. Ezek a feltétel nélküli elfogadás, az erőfeszítés dicsérete az eredmény helyett, a hibázás elfogadására való nevelés és a biztonságos, támogató családon belüli kapcsolatok” – tette hozzá a pszichológus.

Hogyan tud segíteni a szülő a felvételi napján, közvetlenül az írásbeli előtt, alatt és után?

A szülő feladata ezen a napon, hogy érzelmi biztonságot adjon a gyerekének. A szakértő gyakorlati tanácsokat is adott:

• Lényeges a nap általános hangulatának keretezése, vagyis, hogy nyugodtan, kapkodás mentesen teljen az iskolába indulás előtti idő.
• Az utolsó pillanatos tanulást, kikérdezést mellőzze a szülő.
• A beszélgetés tartalmilag legyen független a konkrét tananyagtól, például „Nem kell tökéletesnek lennie.”, „Az számít, hogy megpróbálod.”, „Bármi lesz, szeretlek és büszke vagyok rád.”
• A szülő ne azt mondja a gyereknek, hogy „ne izgulj”, inkább azt, hogy „Látom, hogy izgulsz, és ez rendben is van”.
• A testi kontaktus, ölelés is nyugtató hatású lehet.

Bár az írásbeli alatt fizikailag nincs jelen a szülő, Mátraházi szerint a „szülői hang” ott lehet a gyerek fejében, ezért érdemes előre belesulykolni a gyerekbe néhány egyszerű, konkrét tanácsot elakadás esetére, például: „Ha elakadsz, lépj tovább.”, „Ami nem megy, nem kötelező.”, „Vegyél egy nagy levegőt, és folytasd.”

Az írásbeli utáni első találkozás kritikus

Ekkor dől el, hogy az élmény traumatikus vagy feldolgozható lesz.

Ilyenkor célszerű azt sugározni a gyerek felé, hogy nincs elvárásunk az eredménnyel kapcsolatban. A gyereket ne faggassuk, sokszor később szeretnek beszélni róla, amikor az érzelmileg túlcsordult állapotuk enyhül. Bármit is mond a gyerek, figyelmesen, együttérzően hallgassuk végig, és ne értékeljünk, elemezzünk semmit

– mondta a gyerekpszichológus.

A legnagyobb károk sokszor a segíteni akarásból lesznek

Mátraházi szerint a legnagyobb károk sokszor nem rossz szándékból, hanem az ösztönös, segíteni akaró szülői reakciókból születnek.

A szakértő figyelmeztetett, hogy a szülő ne bagatellizálja el a gyerek szorongó érzéseit olyan mondatokkal, hogy „nem kell izgulni”. A gyerek ezzel azt a visszajelzést kapja, hogy az érzései nem jogosak. Ne növelje a tétet olyan mondatokkal, hogy „ez most nagyon fontos vizsga.” vagy „most dől el az életed”. Ezzel a gyereket vészjelzéses állapotba sodorja a szülő, ami rontani fogja a teljesítményét.

A teljesítményszorongás kialakulását a már kora gyermekkorban kialakított és következetesen betartott nevelési elvekkel lehet megelőzni

AFP / Heide Benser

A szülő feladata, hogy segítsen kibírni a gyereknek a bizonytalanságot

Különösen nehéz az a helyzet, ha még nem derült ki a vizsga eredménye, de a gyerek már előre szorong, hogy biztos rosszul sikerült neki, mivel nem egy tényre reagál, hanem egy belső forgatókönyvre, ami általában a legrosszabb kimenetelt vetíti előre.

Ilyenkor a szülő legfontosabb feladata nem a megnyugtatás, hanem az, hogy segítsen a gyereknek kibírni a bizonytalanságot

– mondta Mátraházi. Azt tanácsolta a szülőknek, hogy ne kezdjenek el vitatkozni a gyerek érzelmeivel, de ne is erősítsék meg azokat – ezzel elismerik a gyerek által megélt érzéseket, de nem teszik ténnyé azokat.

Mátraházi azt javasolta, hogy a szülők kerüljék az „Ez hülyeség, biztos jó lett.” jellegű mondatokat, mert ezzel érvénytelenítik a gyerek érzéseit. Ne mondják azt se, hogy „Igen, lehet, hogy tényleg nem sikerült.”, mert ezzel csak megerősítenek egy olyan érzést, amit nem támasztanak alá tények. A „ne foglalkozz vele” vagy „gondolj valami másra” felesleges figyelemelterelés, hiszen a szorongás nem akarati döntés kérdése.

Ha rosszul sikerült a felvételi, a szülő ne indulatból kommunikáljon a gyerekkel

Ha kiderülnek a felvételi eredmények, és tényleg rosszul sikerült, ez az egyik legérzékenyebb helyzet, mert ilyenkor a gyerek nemcsak a felvételit gyászolja, hanem gyakran önmagát is hibáztatja.

Szülőként itt lehet a legtöbbet tenni, vagy sajnos ártani is

– mondta Mátraházi, aki szerint nagyon fontos, hogy a szülő nyugodt maradjon, ne kezdjen el indulatból kommunikálni a gyerekkel. Ne kezdjen egyből alternatívákat javasolni, mert ezzel érvényteleníti a gyászt. Akkor kezdjen a megoldásról beszélgetni, amikor lecsengett az érzelmi hullám, és ne kérdezgesse arról a gyereket, hogy hol és mit rontott el, mivel ezzel csak újrajátszatja vele a kudarcot, és erősíti az önhibáztatást.

Feladata ilyenkor a szülőnek, hogy a kudarcot leválassza a gyermekhez való viszonyáról, vagyis »igen, ez most nem sikerült, de én ugyanúgy szeretlek téged«. A meleg családi légkört felidéző nyugodt közös séta, meleg étel, ölelés sokszor többet segít a jótanácsoknál

– tette hozzá.