szerző:
Gál Luca
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vizsgaszorongás egy érzelmi hullámvasút, amely sok diák életét megnehezíti: leblokkolunk, nem jut eszünkbe semmi, és úgy érezzük, cserben hagy a tudásunk. De mi áll mindennek a hátterében, és mit tehetünk ellene?

A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak – írja a Felvi. A testi tünetek közé tartozik az izomfeszülés, a szájszárazság, a kapkodó légzés és a szapora szívverés. A viselkedésünk is megváltozhat: hirtelen ügyetlenek leszünk, leblokkolunk, nem tudunk dönteni, és a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak. A gondolkodásunk pedig összekuszálódik, nehezebben értjük meg a kérdéseket, nem tudjuk összerakni a válaszainkat, és néha szó szerint elakad a szavunk is.

A vizsgaszorongás pedig komolyan megnehezítheti, hogy jól teljesítsünk az egyetemen, hiszen sokszor megakadályozza, hogy értelmesen olvassuk a feladatokat vagy felfogjuk a kulcsszavakat. Súlyosabb esetben teljes lelki blokkal jár, amit zavar, szégyen és alkalmatlanságérzés kísér.

Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat

A Felvi szerint a háttérben gyakran korábbi rossz tapasztalatok állnak: egy sikertelen felelés vagy vizsga emléke, amikor „lekapcsolt” az agyunk. Az is fokozhatja a félelmet, ha nem készültünk fel eléggé, vagy rosszul osztottuk be az időnket. Ráadásul, ha valaki fáradtan megy vizsgázni – például mert egész éjjel tanult –, a kimerültség szinte ugyanazokat a tüneteket váltja ki, mint a szorongás.

A negatív gondolatok is könnyen spirálba húznak, ha például attól tartunk, hogy leégünk a többiek előtt, ezért egyre idegesebbek leszünk, és rövid idő alatt megjelennek a szorongás testi jelei.

Mit tehetünk ellene?

Segíthet, ha a testünkre próbálunk hatni:

  • lazítjuk az izmokat (a felkészülés alatt a mozgás sokat számít),
  • lassítjuk a légzésünk ritmusát,
  • törekszünk a szívritmus normalizálására.

A lélek oldaláról is érdemes megközelíteni a helyzetet: felidézhetünk néhány kellemes emléket, vagy megpróbálhatjuk „elképzelni” a szorongást – hogy hol van a testünkben, milyen alakú vagy színű. Sokszor már ez is oldja a feszültséget.

A legfontosabb azonban a pozitív gondolkodás. A „meg fogok bukni” típusú gondolatok helyett keressünk olyan mondatokat, amelyek reálisak és megnyugtatóak. Ilyen lehet például: „Ez csak egy vizsga a sok közül” vagy „Az eredmény a tudásomat méri, nem az értékemet.”