A vizsgaszorongás egy érzelmi hullámvasút, amely sok diák életét megnehezíti: leblokkolunk, nem jut eszünkbe semmi, és úgy érezzük, cserben hagy a tudásunk. De mi áll mindennek a hátterében, és mit tehetünk ellene?
A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak – írja a Felvi. A testi tünetek közé tartozik az izomfeszülés, a szájszárazság, a kapkodó légzés és a szapora szívverés. A viselkedésünk is megváltozhat: hirtelen ügyetlenek leszünk, leblokkolunk, nem tudunk dönteni, és a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak. A gondolkodásunk pedig összekuszálódik, nehezebben értjük meg a kérdéseket, nem tudjuk összerakni a válaszainkat, és néha szó szerint elakad a szavunk is.
A vizsgaszorongás pedig komolyan megnehezítheti, hogy jól teljesítsünk az egyetemen, hiszen sokszor megakadályozza, hogy értelmesen olvassuk a feladatokat vagy felfogjuk a kulcsszavakat. Súlyosabb esetben teljes lelki blokkal jár, amit zavar, szégyen és alkalmatlanságérzés kísér.
Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat
A Felvi szerint a háttérben gyakran korábbi rossz tapasztalatok állnak: egy sikertelen felelés vagy vizsga emléke, amikor „lekapcsolt” az agyunk. Az is fokozhatja a félelmet, ha nem készültünk fel eléggé, vagy rosszul osztottuk be az időnket. Ráadásul, ha valaki fáradtan megy vizsgázni – például mert egész éjjel tanult –, a kimerültség szinte ugyanazokat a tüneteket váltja ki, mint a szorongás.
A negatív gondolatok is könnyen spirálba húznak, ha például attól tartunk, hogy leégünk a többiek előtt, ezért egyre idegesebbek leszünk, és rövid idő alatt megjelennek a szorongás testi jelei.
Mit tehetünk ellene?
Segíthet, ha a testünkre próbálunk hatni:
A lélek oldaláról is érdemes megközelíteni a helyzetet: felidézhetünk néhány kellemes emléket, vagy megpróbálhatjuk „elképzelni” a szorongást – hogy hol van a testünkben, milyen alakú vagy színű. Sokszor már ez is oldja a feszültséget.
A legfontosabb azonban a pozitív gondolkodás. A „meg fogok bukni” típusú gondolatok helyett keressünk olyan mondatokat, amelyek reálisak és megnyugtatóak. Ilyen lehet például: „Ez csak egy vizsga a sok közül” vagy „Az eredmény a tudásomat méri, nem az értékemet.”
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
