Hogyan győzhetjük le a vizsgadrukkot? A szorongás okai és tippek a leküzdésére

A vizsgaszorongás egy érzelmi hullámvasút, amely sok diák életét megnehezíti: leblokkolunk, nem jut eszünkbe semmi, és úgy érezzük, cserben hagy a tudásunk. De mi áll mindennek a hátterében, és mit tehetünk ellene?

A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak – írja a Felvi. A testi tünetek közé tartozik az izomfeszülés, a szájszárazság, a kapkodó légzés és a szapora szívverés. A viselkedésünk is megváltozhat: hirtelen ügyetlenek leszünk, leblokkolunk, nem tudunk dönteni, és a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak. A gondolkodásunk pedig összekuszálódik, nehezebben értjük meg a kérdéseket, nem tudjuk összerakni a válaszainkat, és néha szó szerint elakad a szavunk is.

A vizsgaszorongás pedig komolyan megnehezítheti, hogy jól teljesítsünk az egyetemen, hiszen sokszor megakadályozza, hogy értelmesen olvassuk a feladatokat vagy felfogjuk a kulcsszavakat. Súlyosabb esetben teljes lelki blokkal jár, amit zavar, szégyen és alkalmatlanságérzés kísér.

Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat

A Felvi szerint a háttérben gyakran korábbi rossz tapasztalatok állnak: egy sikertelen felelés vagy vizsga emléke, amikor „lekapcsolt” az agyunk. Az is fokozhatja a félelmet, ha nem készültünk fel eléggé, vagy rosszul osztottuk be az időnket. Ráadásul, ha valaki fáradtan megy vizsgázni – például mert egész éjjel tanult –, a kimerültség szinte ugyanazokat a tüneteket váltja ki, mint a szorongás.

A negatív gondolatok is könnyen spirálba húznak, ha például attól tartunk, hogy leégünk a többiek előtt, ezért egyre idegesebbek leszünk, és rövid idő alatt megjelennek a szorongás testi jelei.

Mit tehetünk ellene?

Segíthet, ha a testünkre próbálunk hatni:

  • lazítjuk az izmokat (a felkészülés alatt a mozgás sokat számít),
  • lassítjuk a légzésünk ritmusát,
  • törekszünk a szívritmus normalizálására.

A lélek oldaláról is érdemes megközelíteni a helyzetet: felidézhetünk néhány kellemes emléket, vagy megpróbálhatjuk „elképzelni” a szorongást – hogy hol van a testünkben, milyen alakú vagy színű. Sokszor már ez is oldja a feszültséget.

A legfontosabb azonban a pozitív gondolkodás. A „meg fogok bukni” típusú gondolatok helyett keressünk olyan mondatokat, amelyek reálisak és megnyugtatóak. Ilyen lehet például: „Ez csak egy vizsga a sok közül” vagy „Az eredmény a tudásomat méri, nem az értékemet.”

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.