Ilyen szempontok alapján választanak egyetemet a felvételizők

A lakóhely közelsége vagy a megélhetési szempontok kevésbé fontosak.

  • Székács Linda

Egyetemválasztásnál az intézmény jó híre az egyik legfontosabb szempont a felvételiző diákok számára - ez derül ki legalábbis a Diplomás Pályakövetési Rendszer frissdiplomások körében végzett kérdőíves kutatásából, melynek során 2024-ben több mint 24 ezer hallgatót kérdeztek többek között az intézményválasztás motivációiról alap- és osztatlan képzéseken.

A legfontosabb motivációk között az alap- és mesterszakos hallgatók többsége

  • az egyetem, főiskola jó hírét,
  • a választott szakterület jó színvonalú oktatását

említették a legtöbben, illetve azt, hogy mindenképp egy adott intézményben szerettek volna tanulni. De számít az is, hogy a város, ahol az egyetem található, vonzó legyen a diákok számára.

Megélhetési okok, a lakóhelytől való távolság és az államilag ösztöndíjas képzés elérhetősége kevésbé mérvadóak.

 

Shutterstock

A felmérésben egyébként kitértek arra is, hogy a felvételizők mi alapján választják ki, hogy milyen szakokon folytatnák a tanulmányaikat. Itt a legtöbben egyszerűen azt jelölték meg, hogy tetszik nekik egy adott szakma vagy szakterület, de sokaknak határozott elképzelése van arról, pontosan mit szeretnének a későbbiekben csinálni. A munkaerőpiaci keresettség csak a toplista harmadik fokán szerepel.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.