A lakóhely közelsége vagy a megélhetési szempontok kevésbé fontosak.
Egyetemválasztásnál az intézmény jó híre az egyik legfontosabb szempont a felvételiző diákok számára - ez derül ki legalábbis a Diplomás Pályakövetési Rendszer frissdiplomások körében végzett kérdőíves kutatásából, melynek során 2024-ben több mint 24 ezer hallgatót kérdeztek többek között az intézményválasztás motivációiról alap- és osztatlan képzéseken.
A legfontosabb motivációk között az alap- és mesterszakos hallgatók többsége
említették a legtöbben, illetve azt, hogy mindenképp egy adott intézményben szerettek volna tanulni. De számít az is, hogy a város, ahol az egyetem található, vonzó legyen a diákok számára.
Megélhetési okok, a lakóhelytől való távolság és az államilag ösztöndíjas képzés elérhetősége kevésbé mérvadóak.
A felmérésben egyébként kitértek arra is, hogy a felvételizők mi alapján választják ki, hogy milyen szakokon folytatnák a tanulmányaikat. Itt a legtöbben egyszerűen azt jelölték meg, hogy tetszik nekik egy adott szakma vagy szakterület, de sokaknak határozott elképzelése van arról, pontosan mit szeretnének a későbbiekben csinálni. A munkaerőpiaci keresettség csak a toplista harmadik fokán szerepel.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
