Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A vizsgaszorongás egy érzelmi hullámvasút, amely sok diák életét megnehezíti: leblokkolunk, nem jut eszünkbe semmi, és úgy érezzük, cserben hagy a tudásunk. De mi áll mindennek a hátterében, és mit tehetünk ellene?
A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak – írja a Felvi. A testi tünetek közé tartozik az izomfeszülés, a szájszárazság, a kapkodó légzés és a szapora szívverés. A viselkedésünk is megváltozhat: hirtelen ügyetlenek leszünk, leblokkolunk, nem tudunk dönteni, és a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak. A gondolkodásunk pedig összekuszálódik, nehezebben értjük meg a kérdéseket, nem tudjuk összerakni a válaszainkat, és néha szó szerint elakad a szavunk is.
A vizsgaszorongás pedig komolyan megnehezítheti, hogy jól teljesítsünk az egyetemen, hiszen sokszor megakadályozza, hogy értelmesen olvassuk a feladatokat vagy felfogjuk a kulcsszavakat. Súlyosabb esetben teljes lelki blokkal jár, amit zavar, szégyen és alkalmatlanságérzés kísér.
Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat
A Felvi szerint a háttérben gyakran korábbi rossz tapasztalatok állnak: egy sikertelen felelés vagy vizsga emléke, amikor „lekapcsolt” az agyunk. Az is fokozhatja a félelmet, ha nem készültünk fel eléggé, vagy rosszul osztottuk be az időnket. Ráadásul, ha valaki fáradtan megy vizsgázni – például mert egész éjjel tanult –, a kimerültség szinte ugyanazokat a tüneteket váltja ki, mint a szorongás.
A negatív gondolatok is könnyen spirálba húznak, ha például attól tartunk, hogy leégünk a többiek előtt, ezért egyre idegesebbek leszünk, és rövid idő alatt megjelennek a szorongás testi jelei.
Mit tehetünk ellene?
Segíthet, ha a testünkre próbálunk hatni:
A lélek oldaláról is érdemes megközelíteni a helyzetet: felidézhetünk néhány kellemes emléket, vagy megpróbálhatjuk „elképzelni” a szorongást – hogy hol van a testünkben, milyen alakú vagy színű. Sokszor már ez is oldja a feszültséget.
A legfontosabb azonban a pozitív gondolkodás. A „meg fogok bukni” típusú gondolatok helyett keressünk olyan mondatokat, amelyek reálisak és megnyugtatóak. Ilyen lehet például: „Ez csak egy vizsga a sok közül” vagy „Az eredmény a tudásomat méri, nem az értékemet.”
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.