Hogyan győzhetjük le a vizsgadrukkot? A szorongás okai és tippek a leküzdésére

A vizsgaszorongás egy érzelmi hullámvasút, amely sok diák életét megnehezíti: leblokkolunk, nem jut eszünkbe semmi, és úgy érezzük, cserben hagy a tudásunk. De mi áll mindennek a hátterében, és mit tehetünk ellene?

A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak – írja a Felvi. A testi tünetek közé tartozik az izomfeszülés, a szájszárazság, a kapkodó légzés és a szapora szívverés. A viselkedésünk is megváltozhat: hirtelen ügyetlenek leszünk, leblokkolunk, nem tudunk dönteni, és a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak. A gondolkodásunk pedig összekuszálódik, nehezebben értjük meg a kérdéseket, nem tudjuk összerakni a válaszainkat, és néha szó szerint elakad a szavunk is.

A vizsgaszorongás pedig komolyan megnehezítheti, hogy jól teljesítsünk az egyetemen, hiszen sokszor megakadályozza, hogy értelmesen olvassuk a feladatokat vagy felfogjuk a kulcsszavakat. Súlyosabb esetben teljes lelki blokkal jár, amit zavar, szégyen és alkalmatlanságérzés kísér.

Ekkor kezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken: mutatjuk a dátumokat

A Felvi szerint a háttérben gyakran korábbi rossz tapasztalatok állnak: egy sikertelen felelés vagy vizsga emléke, amikor „lekapcsolt” az agyunk. Az is fokozhatja a félelmet, ha nem készültünk fel eléggé, vagy rosszul osztottuk be az időnket. Ráadásul, ha valaki fáradtan megy vizsgázni – például mert egész éjjel tanult –, a kimerültség szinte ugyanazokat a tüneteket váltja ki, mint a szorongás.

A negatív gondolatok is könnyen spirálba húznak, ha például attól tartunk, hogy leégünk a többiek előtt, ezért egyre idegesebbek leszünk, és rövid idő alatt megjelennek a szorongás testi jelei.

Mit tehetünk ellene?

Segíthet, ha a testünkre próbálunk hatni:

  • lazítjuk az izmokat (a felkészülés alatt a mozgás sokat számít),
  • lassítjuk a légzésünk ritmusát,
  • törekszünk a szívritmus normalizálására.

A lélek oldaláról is érdemes megközelíteni a helyzetet: felidézhetünk néhány kellemes emléket, vagy megpróbálhatjuk „elképzelni” a szorongást – hogy hol van a testünkben, milyen alakú vagy színű. Sokszor már ez is oldja a feszültséget.

A legfontosabb azonban a pozitív gondolkodás. A „meg fogok bukni” típusú gondolatok helyett keressünk olyan mondatokat, amelyek reálisak és megnyugtatóak. Ilyen lehet például: „Ez csak egy vizsga a sok közül” vagy „Az eredmény a tudásomat méri, nem az értékemet.”

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.