Eddigi is ismert volt, hogy az iskolai nyomás káros hatással van a hangulatra és az általános jólétre, azonban csak kevés tanulmány vizsgálta a hosszú távú mentális egészségre gyakorolt hatását.
A kutatások szerint a 15 éves korban tapasztalt vizsgastressz növelheti a depresszió és az öngyilkossági gondolatok kockázatát a fiatal felnőttkorban – írj a The Guardian.
A londoni University College London kutatói közel 5000, 1991 és 1992 között született fiatal adatait vizsgálták, akik egy szélesebb körű, folyamatos gyermekkutatás résztvevői voltak.
Az iskolai nyomást 15 éves korban kérdőívek segítségével mérték, amelyek a diákok iskolai tapasztalataira kérdeztek rá, míg a mentális egészséget 16 és 22 éves kor között rendszeresen követték, az öngyilkossági gondolatokat pedig 24 éves korig.
A Lancet Child and Adolescent Health folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy azok a 15 évesek, akik a legjobban aggódtak az iskolai munkájuk miatt, vagy akik a legnagyobb nyomást érezték családjuk részéről a jó teljesítmény érdekében, nagyobb valószínűséggel számoltak be magasabb depressziószintről vagy öngyilkossági epizódokról még fiatal felnőttkorban is.
A kutatók azt is találták, hogy minden további pontnyi iskolai nyomás 15 éves korban 25%-kal növelte a depresszió, és 8%-kal az öngyilkossági kísérletek valószínűségét 16 éves korra. Ez a hatás a húszas évek elejéig folytatódott.
A magasabb iskolai nyomás gyakorisága összefüggött a nagyobb mentális egészségügyi problémákkal is. A szerzők szerint minden egy pontos növekedés az iskolai stresszben 24 éves korban 16%-kal nagyobb valószínűséggel jelentett öngyilkossági kísérletet azokhoz képest, akik 15 éves korukban kevesebb iskolai nyomást éltek át.
Gemma Lewis, a UCL pszichiátriai epidemiológiai professzora és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „A fiatalok arról számolnak be, hogy az iskolai nyomás az egyik legnagyobb stresszforrásuk. Egy bizonyos fokú nyomás motiváló lehet az iskolai sikerekhez, de túl nagy nyomás túlterhelő lehet, és káros a mentális egészségre.”
Egy édesanya számol be arról, milyen rendszerszintű problémák okozhatják az iskolai szorongást a gyerekeknél, min kellene változtatni, és milyen rossz gyakorlatokat kellene teljesen felszámolni.
A jelentés szerint az iskoláknak nem csupán a diákok megküzdését kellene támogatniuk, hanem egész intézményes programokat kellene alkalmazniuk a vizsgastressz csökkentésére, például „beavatkozásokat, amelyek fejlesztik a szociális és érzelmi készségeket, valamint a relaxációs technikákat”.
Javasolják a magas tételű vizsgák számának csökkentését, míg a családoknak érdemes lehet „csökkenteni az iskolai nyomást, és ösztönözni a testmozgást, a szociális kapcsolatokat és a megfelelő alvást”.
Dr. Sam Jones, a Royal College of Paediatrics and Child Health mentális egészségügyi tisztviselője szerint az eredmények a gyerekek jólétét érintő szélesebb körű nyomás tünetei:
„Éles növekedést látunk a mentális egészség problémáiban a gyermekek és fiatalok körében – mondta. – Egyre több fiatal küzd nehézségekkel, és az önkárosítás és étkezési zavarok száma is nőtt az elmúlt években. A fiatalok jólétének javításához nemzeti szintű intézkedésekre van szükség, hogy biztosítsuk a fizikai és mentális egészséghez való egyenlő, időben történő és megfelelő hozzáférést, kezeljük a gyermekek szegénységét, javítsuk a lakhatást, növeljük a biztonságos zöldterületekhez való hozzáférést, csökkentsük a digitális károkat, és mérsékeljük az iskolai stresszt.”
Egy édesanya története megmutatja, milyen súlyos lelki terhet jelent ma Magyarországon a középiskolai felvételi: szorongó gyerekek, átláthatatlan szabályok, utólag átírt rangsorok és egy rendszer, amely nemcsak a diákokat, hanem a családokat is megtöri.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
