Eddigi is ismert volt, hogy az iskolai nyomás káros hatással van a hangulatra és az általános jólétre, azonban csak kevés tanulmány vizsgálta a hosszú távú mentális egészségre gyakorolt hatását.
A kutatások szerint a 15 éves korban tapasztalt vizsgastressz növelheti a depresszió és az öngyilkossági gondolatok kockázatát a fiatal felnőttkorban – írj a The Guardian.
A londoni University College London kutatói közel 5000, 1991 és 1992 között született fiatal adatait vizsgálták, akik egy szélesebb körű, folyamatos gyermekkutatás résztvevői voltak.
Az iskolai nyomást 15 éves korban kérdőívek segítségével mérték, amelyek a diákok iskolai tapasztalataira kérdeztek rá, míg a mentális egészséget 16 és 22 éves kor között rendszeresen követték, az öngyilkossági gondolatokat pedig 24 éves korig.
A Lancet Child and Adolescent Health folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy azok a 15 évesek, akik a legjobban aggódtak az iskolai munkájuk miatt, vagy akik a legnagyobb nyomást érezték családjuk részéről a jó teljesítmény érdekében, nagyobb valószínűséggel számoltak be magasabb depressziószintről vagy öngyilkossági epizódokról még fiatal felnőttkorban is.
A kutatók azt is találták, hogy minden további pontnyi iskolai nyomás 15 éves korban 25%-kal növelte a depresszió, és 8%-kal az öngyilkossági kísérletek valószínűségét 16 éves korra. Ez a hatás a húszas évek elejéig folytatódott.
A magasabb iskolai nyomás gyakorisága összefüggött a nagyobb mentális egészségügyi problémákkal is. A szerzők szerint minden egy pontos növekedés az iskolai stresszben 24 éves korban 16%-kal nagyobb valószínűséggel jelentett öngyilkossági kísérletet azokhoz képest, akik 15 éves korukban kevesebb iskolai nyomást éltek át.
Gemma Lewis, a UCL pszichiátriai epidemiológiai professzora és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „A fiatalok arról számolnak be, hogy az iskolai nyomás az egyik legnagyobb stresszforrásuk. Egy bizonyos fokú nyomás motiváló lehet az iskolai sikerekhez, de túl nagy nyomás túlterhelő lehet, és káros a mentális egészségre.”
Egy édesanya számol be arról, milyen rendszerszintű problémák okozhatják az iskolai szorongást a gyerekeknél, min kellene változtatni, és milyen rossz gyakorlatokat kellene teljesen felszámolni.
A jelentés szerint az iskoláknak nem csupán a diákok megküzdését kellene támogatniuk, hanem egész intézményes programokat kellene alkalmazniuk a vizsgastressz csökkentésére, például „beavatkozásokat, amelyek fejlesztik a szociális és érzelmi készségeket, valamint a relaxációs technikákat”.
Javasolják a magas tételű vizsgák számának csökkentését, míg a családoknak érdemes lehet „csökkenteni az iskolai nyomást, és ösztönözni a testmozgást, a szociális kapcsolatokat és a megfelelő alvást”.
Dr. Sam Jones, a Royal College of Paediatrics and Child Health mentális egészségügyi tisztviselője szerint az eredmények a gyerekek jólétét érintő szélesebb körű nyomás tünetei:
„Éles növekedést látunk a mentális egészség problémáiban a gyermekek és fiatalok körében – mondta. – Egyre több fiatal küzd nehézségekkel, és az önkárosítás és étkezési zavarok száma is nőtt az elmúlt években. A fiatalok jólétének javításához nemzeti szintű intézkedésekre van szükség, hogy biztosítsuk a fizikai és mentális egészséghez való egyenlő, időben történő és megfelelő hozzáférést, kezeljük a gyermekek szegénységét, javítsuk a lakhatást, növeljük a biztonságos zöldterületekhez való hozzáférést, csökkentsük a digitális károkat, és mérsékeljük az iskolai stresszt.”
Egy édesanya története megmutatja, milyen súlyos lelki terhet jelent ma Magyarországon a középiskolai felvételi: szorongó gyerekek, átláthatatlan szabályok, utólag átírt rangsorok és egy rendszer, amely nemcsak a diákokat, hanem a családokat is megtöri.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
