Eddigi is ismert volt, hogy az iskolai nyomás káros hatással van a hangulatra és az általános jólétre, azonban csak kevés tanulmány vizsgálta a hosszú távú mentális egészségre gyakorolt hatását.
A kutatások szerint a 15 éves korban tapasztalt vizsgastressz növelheti a depresszió és az öngyilkossági gondolatok kockázatát a fiatal felnőttkorban – írj a The Guardian.
A londoni University College London kutatói közel 5000, 1991 és 1992 között született fiatal adatait vizsgálták, akik egy szélesebb körű, folyamatos gyermekkutatás résztvevői voltak.
Az iskolai nyomást 15 éves korban kérdőívek segítségével mérték, amelyek a diákok iskolai tapasztalataira kérdeztek rá, míg a mentális egészséget 16 és 22 éves kor között rendszeresen követték, az öngyilkossági gondolatokat pedig 24 éves korig.
A Lancet Child and Adolescent Health folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy azok a 15 évesek, akik a legjobban aggódtak az iskolai munkájuk miatt, vagy akik a legnagyobb nyomást érezték családjuk részéről a jó teljesítmény érdekében, nagyobb valószínűséggel számoltak be magasabb depressziószintről vagy öngyilkossági epizódokról még fiatal felnőttkorban is.
A kutatók azt is találták, hogy minden további pontnyi iskolai nyomás 15 éves korban 25%-kal növelte a depresszió, és 8%-kal az öngyilkossági kísérletek valószínűségét 16 éves korra. Ez a hatás a húszas évek elejéig folytatódott.
A magasabb iskolai nyomás gyakorisága összefüggött a nagyobb mentális egészségügyi problémákkal is. A szerzők szerint minden egy pontos növekedés az iskolai stresszben 24 éves korban 16%-kal nagyobb valószínűséggel jelentett öngyilkossági kísérletet azokhoz képest, akik 15 éves korukban kevesebb iskolai nyomást éltek át.
Gemma Lewis, a UCL pszichiátriai epidemiológiai professzora és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „A fiatalok arról számolnak be, hogy az iskolai nyomás az egyik legnagyobb stresszforrásuk. Egy bizonyos fokú nyomás motiváló lehet az iskolai sikerekhez, de túl nagy nyomás túlterhelő lehet, és káros a mentális egészségre.”
Egy édesanya számol be arról, milyen rendszerszintű problémák okozhatják az iskolai szorongást a gyerekeknél, min kellene változtatni, és milyen rossz gyakorlatokat kellene teljesen felszámolni.
A jelentés szerint az iskoláknak nem csupán a diákok megküzdését kellene támogatniuk, hanem egész intézményes programokat kellene alkalmazniuk a vizsgastressz csökkentésére, például „beavatkozásokat, amelyek fejlesztik a szociális és érzelmi készségeket, valamint a relaxációs technikákat”.
Javasolják a magas tételű vizsgák számának csökkentését, míg a családoknak érdemes lehet „csökkenteni az iskolai nyomást, és ösztönözni a testmozgást, a szociális kapcsolatokat és a megfelelő alvást”.
Dr. Sam Jones, a Royal College of Paediatrics and Child Health mentális egészségügyi tisztviselője szerint az eredmények a gyerekek jólétét érintő szélesebb körű nyomás tünetei:
„Éles növekedést látunk a mentális egészség problémáiban a gyermekek és fiatalok körében – mondta. – Egyre több fiatal küzd nehézségekkel, és az önkárosítás és étkezési zavarok száma is nőtt az elmúlt években. A fiatalok jólétének javításához nemzeti szintű intézkedésekre van szükség, hogy biztosítsuk a fizikai és mentális egészséghez való egyenlő, időben történő és megfelelő hozzáférést, kezeljük a gyermekek szegénységét, javítsuk a lakhatást, növeljük a biztonságos zöldterületekhez való hozzáférést, csökkentsük a digitális károkat, és mérsékeljük az iskolai stresszt.”
Egy édesanya története megmutatja, milyen súlyos lelki terhet jelent ma Magyarországon a középiskolai felvételi: szorongó gyerekek, átláthatatlan szabályok, utólag átírt rangsorok és egy rendszer, amely nemcsak a diákokat, hanem a családokat is megtöri.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
