Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A továbbtanulás és a pályaválasztás komoly döntés, amelyhez nem árt minél több megbízható információ. Ebben nyújtanak segítséget az Oktatási Hivatal által bemutatott új, interaktív adatvizualizációs felületek, amelyek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adataira épülnek.
A Diplomántúl portálon elérhető öt új eszköz közérthető módon segít eligazodni a felsőoktatási képzések kínálatában, valamint abban, hogy az egyes diplomák milyen munkaerőpiaci lehetőségeket nyitnak meg rövid és hosszabb távon - írja az Oktatási Hivatal.
Milyen újdonságokat találtok az oldalon?
1. Diplomás Karrier Összehasonlító
Az összehasonlító felület segítségével két képzési terület vagy akár konkrét szakok is egymás mellé helyezhetők. Megismerhető egy-egy képzés rövid és hosszabb távú munkaerőpiaci alakulása, valamint az is, hogy miben tér el egy alapképzés és egy mesterképzés kimenete.
2. Térségi Továbbtanulási Irányok
Ez a riport azt mutatja meg, hogy az egyes vármegyékből vagy járásokból érkező friss diplomások milyen tanulmányi utat jártak be, vagyis honnan hová vezetett az oktatási pályájuk.
3. Képzési sikeresség
A felület azt vizsgálja, hogy egy adott képzés vagy képzési terület végzettjei milyen munkaerőpiaci helyzetbe kerülnek: mennyire tudnak elhelyezkedni, és milyen foglalkoztatási jellemzők írják le őket.
4. Diplomás Mobilitási Térkép
A mobilitási térkép három szempont mentén követi nyomon a diplomások útját:
Így jól kirajzolódik, hogyan alakul a diplomások földrajzi mozgása az országon belül.
5. Felsőfokú Munkaerőtérkép
A portál segítségével megismerhető, hogy az egyes végzett évfolyamok diplomásai a képzés után mely vármegyékben vagy járásokban élnek, mit tanultak és milyen munkakörökben dolgoznak. Az adatok területi bontásban mutatják meg a felsőfokú végzettségűek munkaerőpiaci helyzetét.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.