Felvételi kisokos: így számolják a pontokat az érettségi százalékból

Táblázatban mutatjuk, hány pontot ér az emelt szintű érettségi százalékos eredménye.

Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi vizsgatárgyról és ezek szintjéről – tájékoztat a Felvi.

Az alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak - azaz a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel -, akkor bármelyik kettő válaszható. Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.

Egyetemi felvételi 2026: milyen dokumentumokat kell feltölteni a jelentkezéshez?

Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A középszinten tett érettségi vizsga esetében a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontok számát a Felvi által közzétett táblázat alapján kell megállapítani:

 

Érettségi pontszámítás
Oktatási Hivatal

Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap-illetve mesterképzésekre. Ebben a cikkben mutatjuk, hogy a pontok számításához milyen dokumentumokat kell feltöltenetek:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.