Felvételi kisokos: így számolják a pontokat az érettségi százalékból

Táblázatban mutatjuk, hány pontot ér az emelt szintű érettségi százalékos eredménye.

Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi vizsgatárgyról és ezek szintjéről – tájékoztat a Felvi.

Az alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak - azaz a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel -, akkor bármelyik kettő válaszható. Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.

Egyetemi felvételi 2026: milyen dokumentumokat kell feltölteni a jelentkezéshez?

Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A középszinten tett érettségi vizsga esetében a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontok számát a Felvi által közzétett táblázat alapján kell megállapítani:

 

Érettségi pontszámítás
Oktatási Hivatal

Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap-illetve mesterképzésekre. Ebben a cikkben mutatjuk, hogy a pontok számításához milyen dokumentumokat kell feltöltenetek:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.