Így számolják a pontokat a 2026-os felvételin
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
Táblázatban mutatjuk, hány pontot ér az emelt szintű érettségi százalékos eredménye.
Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi vizsgatárgyról és ezek szintjéről – tájékoztat a Felvi.
Az alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak - azaz a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel -, akkor bármelyik kettő válaszható. Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.
Egyetemi felvételi 2026: milyen dokumentumokat kell feltölteni a jelentkezéshez?
Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A középszinten tett érettségi vizsga esetében a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontok számát a Felvi által közzétett táblázat alapján kell megállapítani:
Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap-illetve mesterképzésekre. Ebben a cikkben mutatjuk, hogy a pontok számításához milyen dokumentumokat kell feltöltenetek:
Hány pontot ér a középszintű érettségi, és mennyit az emelt? Mire jár pluszpont az egyetemi felvételin? Elmagyarázzuk egyszerűen hogyan számolják a pontokat 2026-ban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.