Felvételi kisokos: így számolják a pontokat az érettségi százalékból

Táblázatban mutatjuk, hány pontot ér az emelt szintű érettségi százalékos eredménye.

Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi vizsgatárgyról és ezek szintjéről – tájékoztat a Felvi.

Az alap- és osztatlan képzésen az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményéből számolják. Ha a szakon több vizsgatárgyat is megadtak - azaz a felsorolt tárgyak között „vagy” szerepel -, akkor bármelyik kettő válaszható. Amennyiben az érettségi vizsgatárgyakat két külön oszlopban sorolják fel, akkor mindkét oszlopból kell egy-egy tárgyat választani. Minden esetben a két legkedvezőbb eredményű érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe az érettségi pontok számításakor.

Egyetemi felvételi 2026: milyen dokumentumokat kell feltölteni a jelentkezéshez?

Az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. A középszinten tett érettségi vizsga esetében a százalékos eredmény alapján figyelembe vehető érettségi pontok számát a Felvi által közzétett táblázat alapján kell megállapítani:

 

Érettségi pontszámítás
Oktatási Hivatal

Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap-illetve mesterképzésekre. Ebben a cikkben mutatjuk, hogy a pontok számításához milyen dokumentumokat kell feltöltenetek:

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.