Egyetemi felvételi 2026: milyen dokumentumokat kell feltölteni a jelentkezéshez?

Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap-illetve mesterképzésekre. Mutatjuk, hogy a pontok számításához milyen dokumentumokat kell feltöltenetek.

Már nem sok időtök van arra, hogy eldöntsétek, hogy milyen képzéseket jelöljetek meg az egyetemi felvételin, hiszen a jelentkezési határidő, a február 15-e vészesen közeledik.

A felvi rendszerébe az alábbi dokumentumokat kell feltöltenek:

  • az érettségi bizonyítvány minden oldala (csak a 2006. január 1. előtt érettségizők esetében)

  • a középiskolai bizonyítvány minden évfolyamának mindkét oldala (tanulmányi pontok számítása esetén)

  • szakirányú szakképesítés esetén a szakképzettséget igazoló technikusi oklevél vagy szakképesítő bizonyítvány vagy OKJ bizonyítvány

  • önkéntes tartalékos katonai szolgálat igazolása;

  • felsőfokú oklevél (csak a 2006. február 1. előtt szerzett) – az intézményi meghirdetésben ellenőrizhető,

  • egyéb, a felvételi kérelem megfelelő elbírálásához szükséges dokumentum (pl.: névváltoztatást igazoló okirat);

  • az intézményi pont számításához meghatározott dokumentumok

  • a kiválasztott képzés(ek)en szükséges, az intézmény által előírt további speciális dokumentum (pl. foglalkozás-egészségügyi igazolás)

Ha valamelyik még nincsen meg, mert például most fejezitek be a középiskolát, akkor azokat március közepétől egészen 2026 július elejéig tudjátok feltölteni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István