Érettségi 2026: mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbelire?

Hiába a hónapok óta tartó készülés, előfordulhat olyan körülmény, kéz- és lábtörés, elhúzódó betegség, ami miatt nem tudsz részt venni az írásbeli érettségin. Ilyen esetben sem kell kétségbe esni, mutatjuk, mik a hiányzásra vonatkozó szabályok.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint, abban az esetben, ha a vizsgázó neki fel nem róható (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, tehet pótló vizsgát. Az igazolást a középiskola vagy kormányhivatal vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt ennek elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótló vizsga részleteit a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.

Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok

Fontos azonban, hogy írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs, vagyis lehetőség sincs az írásbeli vizsga letételére. Helyette az írásbelit szóbeli vizsgával lehet kiváltani, ami azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével – a vizsgázó két szóbeli vizsgát tesz.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.