Tavaly volt először kötelező a szakgimnáziumi végzősöknek szakmai érettségi vizsgát tenni, az írásbeli körül hatalmas botrány alakult ki, a diákok nem teljesítettek jól, volt olyan tételkészítő bizottság, amelynek az elnöke lemondott.
Továbbra is Pölöskei Gáborné felel majd a szakképzésért és a felnőttképzésért, de a terület nem marad a gazdasági tárcánál, Palkovics László minisztériumához kerül.
"Először igenis szakmát kell tanulni, hiszen ma már az összes szakma keresett. Ha valaki tehetséges, akkor később lépjen tovább” – ezt válaszolta Parragh László, amikor a HVG azt kérdezte tőle, még mindig úgy gondolja-e, hogy egy szakma többet ér, mint egy diploma.
A munkaadói igényeket rugalmas képzési rendszer kialakításával lehet kielégíteni, a fiatal szakemberek elvándorlását a munkafeltételek javításával kell megakadályozni - mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója.
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a szakképzésnek a valós gazdasági igényeket kell szolgálnia.
Rengeteg programon vehettek részt a Szakmák éjszakáján, megnézhetitek például, hogyan működik egy nagy szálloda konyhája, milyen meglepő kéréseket kaptak vendégektől a Hilton Budapest munkatársai, vagy hogyan készülnek a Danubius szállodáiban a különleges vendégek érkezésére.
A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást és a szakképzést, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a szakképzett munkaerő megléte - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cegléden.
A szakgimnáziumi képzés szeptembertől jóval rugalmasabb lesz, a 11. és 12. évfolyamosok pedig már most is választhatnak plusz természettudományos tárgyat - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalására
Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Aki egyetem mellett szeretne dolgozni, annak ideális választás lehet egy duális képzés. A duális képzések hallgatói tanulmányaik mellett szakmailag minősített vállalatoknál végeznek gyakorlatot, amiért fizetést is kapnak.
Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük – véli Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki az Eduline-nak adott interjúban többek között arról is beszélt, milyen kihívásokkal néz szembe az a szakgimnáziumi tanár, akinek a fél osztálya funkcionális analfabétaként érkezik az általános iskolából. Miért nem ördögtől való dolog, ha a szakgimnazisták az Antigoné helyett vámpírregényeket vagy fantasyt olvasnak? És miért nem szeretik már a diákok a Bánk bánt és Az ember tragédiáját?
"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.
"Nem egyszer használható szakmunkásokra van szüksége a társadalomnak" - mondta Szilágyi János, aki 2016-ig volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója.
Kitálalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működéséről Szilágyi János, aki 2016-ig volt képzési és oktatási igazgató. Szerinte kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll.
Nem árulja el a Nemzetgazdasági Minisztérium, hány pedagógus hiányzik a szakképző iskolákból.
Az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák - írja a G7.
Több lépést tettek a szakképzés fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése és az oktatás minőségének javítása érdekében - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy a Népszava megírta: egy tavaszi jelentés alapján nem volt egyértelmű pozitív hatása sem a hiányszakmák népszerűsítését, sem a lemorzsolódók számának csökkentését célzó programoknak.
Egyre népszerűtlenebbek a hiányszakmák, eredménytelen a Hídprogram, komoly probléma a lemorzsolódás - egy nem nyilvános jelentés szerint ez jellemzi a szakképzést.
A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.
