Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.
A 2025/2026-os tanévre több mint 93 ezer diák jelentkezett alapképzésre Magyarországon, közülük 61 736-an gimnáziumból, míg 32 112-en szakképzésből.
A felvételi eredmények alapján a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be első helyen megjelölt képzésükre: míg a gimnazisták 66%-át, 29 274 diákot, vették fel első helyen, addig a szakképzésből érkezők esetében ez az arány 71%, összesen 15 453 fő.
Milyen területre kerültek be legtöbben szakképzésből?
A felvettek számát tekintve egyértelműen a műszaki és a gazdaságtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek a szakképzésből érkezők körében:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (3442 fő) és az informatikai képzéseket (2882 fő). Ezeken a területeken a szakképzésben megszerzett gyakorlati tudás és szakmai előképzettség erős alapot adhat a további tanulmányokhoz.
Hogyan alakultak a legnépszerűbb szakok a gimnazisták körében?
A gimnáziumból érkezők körében a legnépszerűbb területek a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (5371 fő), a bölcsésztudomány (5262 fő) és a társadalomtudományt (4089 fő). Ezeken a területeken a gimnáziumi előképzettség jól megalapozza az elméleti tudást, amelyre a továbbtanulás során építeni lehet.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
