Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.
A 2025/2026-os tanévre több mint 93 ezer diák jelentkezett alapképzésre Magyarországon, közülük 61 736-an gimnáziumból, míg 32 112-en szakképzésből.
A felvételi eredmények alapján a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be első helyen megjelölt képzésükre: míg a gimnazisták 66%-át, 29 274 diákot, vették fel első helyen, addig a szakképzésből érkezők esetében ez az arány 71%, összesen 15 453 fő.
Milyen területre kerültek be legtöbben szakképzésből?
A felvettek számát tekintve egyértelműen a műszaki és a gazdaságtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek a szakképzésből érkezők körében:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (3442 fő) és az informatikai képzéseket (2882 fő). Ezeken a területeken a szakképzésben megszerzett gyakorlati tudás és szakmai előképzettség erős alapot adhat a további tanulmányokhoz.
Hogyan alakultak a legnépszerűbb szakok a gimnazisták körében?
A gimnáziumból érkezők körében a legnépszerűbb területek a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak:
Szintén sokan választották a pedagógusképzést (5371 fő), a bölcsésztudomány (5262 fő) és a társadalomtudományt (4089 fő). Ezeken a területeken a gimnáziumi előképzettség jól megalapozza az elméleti tudást, amelyre a továbbtanulás során építeni lehet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
