Felvételi 2025: ebben a statisztikában a szakképzés lenyomta a gimnáziumokat

Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.

A 2025/2026-os tanévre több mint 93 ezer diák jelentkezett alapképzésre Magyarországon, közülük 61 736-an gimnáziumból, míg 32 112-en szakképzésből.

A felvételi eredmények alapján a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be első helyen megjelölt képzésükre: míg a gimnazisták 66%-át, 29 274 diákot, vették fel első helyen, addig a szakképzésből érkezők esetében ez az arány 71%, összesen 15 453 fő.

Milyen területre kerültek be legtöbben szakképzésből?

A felvettek számát tekintve egyértelműen a műszaki és a gazdaságtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek a szakképzésből érkezők körében:

  • Műszaki terület: 4537 fő
  • Gazdaságtudomány: 4365 fő

Szintén sokan választották a pedagógusképzést (3442 fő) és az informatikai képzéseket (2882 fő). Ezeken a területeken a szakképzésben megszerzett gyakorlati tudás és szakmai előképzettség erős alapot adhat a további tanulmányokhoz.

Hogyan alakultak a legnépszerűbb szakok a gimnazisták körében?

A gimnáziumból érkezők körében a legnépszerűbb területek a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak:

  • Gazdaságtudomány: 10 836 fő
  • Műszaki terület: 6075 fő

Szintén sokan választották a pedagógusképzést (5371 fő), a bölcsésztudomány (5262 fő) és a társadalomtudományt (4089 fő). Ezeken a területeken a gimnáziumi előképzettség jól megalapozza az elméleti tudást, amelyre a továbbtanulás során építeni lehet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István