Kevés a diák a szakképzésben, a végzettek egy része pedig külföldre megy dolgozni

Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.

  • MTI
Túry Gergely

Minden huszadik 15-74 éves válaszadó mondta, hogy a következő két évben munkavállalás céljából külföldre költözne, a megkérdezettek 84 százalékának ugyanakkor nincs ilyen szándéka. Tíz megkérdezettből nyolc az országon belül sem költözne máshová a munkalehetőségért. A külföldi munkavállalást tervezők 46 százaléka két évnél hosszabb ideig dolgozna másik országban, végleges letelepedést 14 százalékuk tervez.

Tízből hat szék üres a szakközépiskolákban: egyre kevesebb diák választja az újraszabott szakképzést

Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől.

Tavaly 109 ezren - a foglalkoztatottak 2,5 százaléka - jelöltek meg külföldi telephelyet a KSH munkaerő-felmérésében. A külföldön dolgozók száma egy év alatt 7 ezerrel csökkent, de az öt évvel korábbinál 29 ezerrel nagyobb.

Jellemzően a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 25-44 év közötti férfiak vállaltak külföldön munkát, 85 százalékuk Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban. A legtöbben a Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, valamint Budapesten élők közül mentek külföldre dolgozni - olvasható a Világgazdaságban.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.