Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság.
Minden huszadik 15-74 éves válaszadó mondta, hogy a következő két évben munkavállalás céljából külföldre költözne, a megkérdezettek 84 százalékának ugyanakkor nincs ilyen szándéka. Tíz megkérdezettből nyolc az országon belül sem költözne máshová a munkalehetőségért. A külföldi munkavállalást tervezők 46 százaléka két évnél hosszabb ideig dolgozna másik országban, végleges letelepedést 14 százalékuk tervez.
Tízből hat szék üres a szakközépiskolákban: egyre kevesebb diák választja az újraszabott szakképzést
Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől.
Tavaly 109 ezren - a foglalkoztatottak 2,5 százaléka - jelöltek meg külföldi telephelyet a KSH munkaerő-felmérésében. A külföldön dolgozók száma egy év alatt 7 ezerrel csökkent, de az öt évvel korábbinál 29 ezerrel nagyobb.
Jellemzően a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, 25-44 év közötti férfiak vállaltak külföldön munkát, 85 százalékuk Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban. A legtöbben a Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, valamint Budapesten élők közül mentek külföldre dolgozni - olvasható a Világgazdaságban.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
