Felgyorsítják a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot, az intézmények infrastruktúrája valóban elavult - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a szombati számban jelent meg.
Hozzátette, hogy ennek a forrásai biztosítottak. A miniszter fontosnak nevezte, hogy kibővítsék a tanári gárdát ebben a kategóriában, és felvetette egy, a Klebelsberg-ösztöndíjprogramhoz hasonló program indításának lehetőségét ennek érdekében.
"Jelenleg ugyanis ha valakinek el kell döntenie, hogy egy vállalatnál dolgozik vagy inkább iskolában tanít, nagy valószínűséggel az előbbi mellett dönt. Emiatt kevesen választják ezt a pályát és mostanra elöregedett a szakkutatói-szaktanári kar" - mondta a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: "meg kell fontolni azt is, hogy olyan diplomát adjunk ki, amelynek megszerzésével a hallgató egyúttal egy szaktanári oklevelet is kap, amennyiben vállalja a tanítást".
"Finnországban majdnem mindenki szerez valamilyen szakképzettséget, és a gyerekeknek negyven-ötven százaléka végzi el a középfokú intézményt gimnáziumi érettségivel. Németországban és Svájcban ugyanez a helyzet, márpedig ezekről az országokról nem lehet azt állítani, hogy sikertelenek lennének. Fontos, hogy ne riogassuk a gyerekeket és a szülőket azzal, hogy csak a gimnázium a jó irány. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a szakképzésben részt vevők később egyetemre akarnának menni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. A cél, hogy a szakgimnáziumok pozíciója megegyezzen a gimnáziumokéval, és egymás versenytársai legyenek" - mondta.
Tényleg lasszóval kell fogni a tanárokat? Már most hirdetéseket adnak fel az iskolák
Még másfél hónap van hátra a 2017/2018-as tanévből, de sok iskola már most tanárokat, tanítókat és intézményvezetőt keres. A Pénzcentrum korábban azt írta, az állami iskolák mellett rengeteg alapítványi iskola keres tanítót és tanárt a 2018/2019-es tanévre. Utánajártunk, jelenleg hány álláshirdetést lehet találni a közszolgálati állásportálon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
