A szakgimnazisták 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatának záró rendezvényén Pölöskei Gáborné kifejtette: az oktatás nem tud olyan rugalmas lenni, mint ahogy ezt a környezet változása elvárja. "A Z generációt úgy kell oktatni, hogy olyan szakmákra legyenek alkalmasak, amelyek ma még nincsenek".
A szakképzést és a felnőttképzést átfogó tanulmányok azt mutatják, hogy a cégek elvárásaikban nem szakmát, hanem készségeket, képességeket fogalmaznak meg. Ezeket a készségeket, képességeket azonban nem lehet "frontális oktatással" kialakítani. Ugyanakkor a szakképzés hatalmas előnye és lehetősége, hogy a magas gyakorlati óraszámmal ezek a készségek, képességek létrehozhatók, kialakíthatók - emelte ki Pölöskei Gáborné.
Hozzátette: a szakgimnáziumokban négy plusz egy éves képzés folyik, az országos statisztika szerint a gyerekek 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést. A szakképzés csak akkor tölti be a szerepét, ha a diákok szakmával a kezükben fejezik be tanulmányaikat - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Kiemelte: a szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. Aki jó mérnökember akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia, mert ez szolgálja az érdekét. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, amit össze lehet kötni a felsőoktatással, és ez nagy előrelépést jelenthet.
86 ezer diák tűnt el a szakképzésből
A magyar gazdaságban tapasztalható munkaerőhiány egyik oka, hogy egy demográfiai hullámvölgy miatt százezerrel kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma és 86 ezren "tűntek el" a szakképzésből - mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
