A szakgimnazisták 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
A nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatának záró rendezvényén Pölöskei Gáborné kifejtette: az oktatás nem tud olyan rugalmas lenni, mint ahogy ezt a környezet változása elvárja. "A Z generációt úgy kell oktatni, hogy olyan szakmákra legyenek alkalmasak, amelyek ma még nincsenek".
A szakképzést és a felnőttképzést átfogó tanulmányok azt mutatják, hogy a cégek elvárásaikban nem szakmát, hanem készségeket, képességeket fogalmaznak meg. Ezeket a készségeket, képességeket azonban nem lehet "frontális oktatással" kialakítani. Ugyanakkor a szakképzés hatalmas előnye és lehetősége, hogy a magas gyakorlati óraszámmal ezek a készségek, képességek létrehozhatók, kialakíthatók - emelte ki Pölöskei Gáborné.
Hozzátette: a szakgimnáziumokban négy plusz egy éves képzés folyik, az országos statisztika szerint a gyerekek 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést. A szakképzés csak akkor tölti be a szerepét, ha a diákok szakmával a kezükben fejezik be tanulmányaikat - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Kiemelte: a szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. Aki jó mérnökember akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia, mert ez szolgálja az érdekét. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, amit össze lehet kötni a felsőoktatással, és ez nagy előrelépést jelenthet.
86 ezer diák tűnt el a szakképzésből
A magyar gazdaságban tapasztalható munkaerőhiány egyik oka, hogy egy demográfiai hullámvölgy miatt százezerrel kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma és 86 ezren "tűntek el" a szakképzésből - mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
