428 ezren tanulnak a középfokú iskolák nappali tagozatán – a gimnáziumokban és a készségfejlesztő iskolákban emelkedett, a szakközépiskolákban és a szakgimnáziumokban azonban csökkent a diákok száma.
A középfokú nappali rendszerű oktatásban jelenleg 428,0 ezer fő tanul, 6,7 ezer fővel – 1,5%-kal – kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben. A diákok 1,7%-a (7,2 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 17,3%-a (74,1 ezer fő) szakközépiskolában, 43,1%-a (184,5 ezer fő) gimnáziumban, 37,9%-a (162,2 ezer fő) szakgimnáziumban tanul – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017/2018-as tanévre vonatkozó adataiból.
Az egyes iskolatípusokban eltérően alakult a létszám: a gimnáziumokban 1,5, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 0,9%-kal bővült, a szakközépiskolákban (vagyis az egykori szakiskolákban) 5,3, a szakgimnáziumokban (vagyis az egykori szakközépiskolákban) pedig 3,2%-kal csökkent.
A 2016/2017-es tanévhez hasonlóan a szakközépiskolai tanulók 90,4%-a, illetve a szakgimnáziumok, valamint a szakiskolák, készségfejlesztő iskolák tanulóinak kétharmada a műszaki tudományok, szolgáltatás vagy a gazdaság és irányítás képzési területek egyikén tanul a 2017/2018-as tanévben is.
A szakgimnáziumokban ezen felül az egészségügyet és szociális gondoskodást, valamint a művészeteket is többen választották. A szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban a fentieken kívül a mezőgazdaság és a művészeti területek vonzzák nagyobb arányban a tanulókat.
Hatalmas a tanárhiány a szakgimnáziumokban, új ötlettel állt elő a miniszter
Felgyorsítják a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot, az intézmények infrastruktúrája valóban elavult - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a szombati számban jelent meg. Hozzátette, hogy ennek a forrásai biztosítottak. A miniszter fontosnak nevezte, hogy kibővítsék a tanári gárdát ebben a kategóriában, és felvetette egy, a Klebelsberg-ösztöndíjprogramhoz hasonló program indításának lehetőségét ennek érdekében.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
