428 ezren tanulnak a középfokú iskolák nappali tagozatán – a gimnáziumokban és a készségfejlesztő iskolákban emelkedett, a szakközépiskolákban és a szakgimnáziumokban azonban csökkent a diákok száma.
A középfokú nappali rendszerű oktatásban jelenleg 428,0 ezer fő tanul, 6,7 ezer fővel – 1,5%-kal – kevesebb, mint a 2016/2017-es tanévben. A diákok 1,7%-a (7,2 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 17,3%-a (74,1 ezer fő) szakközépiskolában, 43,1%-a (184,5 ezer fő) gimnáziumban, 37,9%-a (162,2 ezer fő) szakgimnáziumban tanul – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017/2018-as tanévre vonatkozó adataiból.
Az egyes iskolatípusokban eltérően alakult a létszám: a gimnáziumokban 1,5, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 0,9%-kal bővült, a szakközépiskolákban (vagyis az egykori szakiskolákban) 5,3, a szakgimnáziumokban (vagyis az egykori szakközépiskolákban) pedig 3,2%-kal csökkent.
A 2016/2017-es tanévhez hasonlóan a szakközépiskolai tanulók 90,4%-a, illetve a szakgimnáziumok, valamint a szakiskolák, készségfejlesztő iskolák tanulóinak kétharmada a műszaki tudományok, szolgáltatás vagy a gazdaság és irányítás képzési területek egyikén tanul a 2017/2018-as tanévben is.
A szakgimnáziumokban ezen felül az egészségügyet és szociális gondoskodást, valamint a művészeteket is többen választották. A szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban a fentieken kívül a mezőgazdaság és a művészeti területek vonzzák nagyobb arányban a tanulókat.
Hatalmas a tanárhiány a szakgimnáziumokban, új ötlettel állt elő a miniszter
Felgyorsítják a szakközépiskola-szakgimnázium fejlesztési programot, az intézmények infrastruktúrája valóban elavult - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a szombati számban jelent meg. Hozzátette, hogy ennek a forrásai biztosítottak. A miniszter fontosnak nevezte, hogy kibővítsék a tanári gárdát ebben a kategóriában, és felvetette egy, a Klebelsberg-ösztöndíjprogramhoz hasonló program indításának lehetőségét ennek érdekében.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
