A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.
A robot integetett, majd rövid verset mondott a diákoknak, végül a miniszterrel közösen azt mondta, hogy "kezdődjön a 2018-2019-es tanév". Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.
Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.
A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.
A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.
Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.
A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
