Furcsa partnere volt a miniszternek az egyik győri iskolában, a szakképzési tanévnyitón

A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.

  • MTI
MTI / Németh György

A robot integetett, majd rövid verset mondott a diákoknak, végül a miniszterrel közösen azt mondta, hogy "kezdődjön a 2018-2019-es tanév". Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.

Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.

A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.

A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.

Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.

Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.

A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.