A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.
A robot integetett, majd rövid verset mondott a diákoknak, végül a miniszterrel közösen azt mondta, hogy "kezdődjön a 2018-2019-es tanév". Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.
Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.
A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.
A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.
Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.
A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
