Furcsa partnere volt a miniszternek az egyik győri iskolában, a szakképzési tanévnyitón

A győri Lukács Sándor Mechatronikai Szakgimnázium és Szakközépiskola Nao nevű humanoid robotjával nyitotta meg az idei országos szakképzési tanévet az innovációs és technológiai miniszter szombaton a Győri Műszaki Szakképzési Centrum Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolában.

  • MTI
MTI / Németh György

A robot integetett, majd rövid verset mondott a diákoknak, végül a miniszterrel közösen azt mondta, hogy "kezdődjön a 2018-2019-es tanév". Palkovics László ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy változik a szakképzés megítélése, de az innováció szellemében tovább kell építkezni. Azt kell elérni, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl olyan készségekkel rendelkezzek, amelyekkel megállja a helyét a most zajló "negyedik ipari forradalomban" átalakuló munkakörökben is.

Ehhez a szakképzésnek a gazdaság igényei alapján kell működnie kínálatvezérelt alapon, az iskolarendszerű szak- és felnőttképzést modernizálni kell, növelve versenyképességét és vonzerejét - mondta a miniszter.

A szakképzés megítélésének változását szerinte az elmúlt időszak törvénymódosításai is elősegítették. Hozzájárult ahhoz, hogy a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok a tanulmányi eredményeiktől függő mértékben ösztöndíjban részesülnek, ami akár havi 50 ezer forint is lehet; az államilag támogatott felnőttképzés rövidebb ciklusúvá és rugalmassá vált; folytatódnak az állami szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztései, mintegy tízmilliárd forintból majdnem háromszáz fejlesztési cél valósul meg - sorolta.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

Palkovics László emlékeztetett arra is, hogy Győr és Miskolc esetében a szakképzésben egy olyan átfogó infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg, amely által épületek és eszközök újulnak meg. Első lépésben erre tízmilliárd forintot fordítanak.

A felnőttképzésben számítanak a külföldi vállalkozásokra is. A miniszter felidézte, hogy nemrég megállapodott a minisztérium "egy német vállalattal", amelyik a saját alkalmazottain kívül megnyitja a képzési rendszerét más szakképző intézmények és a beszállítók előtt is. Ezt a példát alkalmazni szeretnék az egész országban.

Kitért rá: ahogy Magyarországon, úgy a világban is egyre gyorsabban fejlődnek az iparban használt technológiák, eljárások és anyagok, növekszik az igény a rendszerek tervezésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt, ezért a szakképzés és a felnőttképzés egyre vonzóbb az élethosszig tartó tanulási folyamatban.

Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány megfelelő hátteret szeretne biztosítani az oktatáshoz, ezen belül a szakképzés megújításához. Ennek egyik eleme a Diákháló program, amelyben valamennyi köznevelési intézményben biztosítani kell a megfelelő internetes sávszélességet, illetve az osztálytermeket és a közösségi tereket lefedő központilag menedzselt wifi-szolgáltatást.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a gazdasági szereplők és a kormány szoros együttműködéséről beszélt a szakképzés megújítása kapcsán. Kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőként szeptember 26. és 28 között az európai szakmák vetélkedőjét, a Euroskills versenyt, amelyre mintegy nyolcvanezer diákot várnak harminc országból, negyven szakmában.

A hazai szakoktatásban országosan mintegy 230 ezer tanuló kezdi el az idei tanévet hétfőn.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.