Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Újgenerációs szakképző iskolák jönnek létre, komplett iskolafejlesztési programot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a szakképző iskolák teljes körű tartalmi és külső megújítását is jelenti - mondta a Miskolci Egyetemen tartott előadásában Palkovics László, a tárca vezetője kedden.

A miskolci rendezvény az első eseménye volt annak a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatnak, amelyet a nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok szerveznek.
Palkovics László közölte: arra törekszenek, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ehhez három területen - kreatív magyarok, innovatív vállalkozások, gyors és biztonságos közlekedési rendszer és energetika - majd háromszáz olyan akciót, intézkedést határoztak meg, amellyel a cél elérhetővé válhat.
Palkovics László megemlítette azt a pilot projektet, amely Miskolcon valósulhat meg 6,5 milliárd forintos támogatással, és amelynek keretében kompletten átstrukturálják, átalakítják a szakképzés rendszerét.
Kevés a diák a szakképzésben, a végzettek egy része pedig külföldre megy dolgozni
Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20-39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felméréséből - írta pénteki lapszámában a Világgazdaság. Minden huszadik 15-74 éves válaszadó mondta, hogy a következő két évben munkavállalás céljából külföldre költözne, a megkérdezettek 84 százalékának ugyanakkor nincs ilyen szándéka.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.