Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
Évről évre felmerülő probléma, hogy nincs idejük normálisan megebédelni a közoktatásban tanuló diákoknak, holott fizetnek a menzáért az iskolákban.
Az Eduline tavaszi nem reprezentatív felmérése szerint például a diákoknak jellemzően 10-20 percük van arra, hogy a sűrű időbeosztás, a menzákon kialakuló hosszú sorok és a rövid szünetek miatt kapkodva belapátolják a kapott ebédet. Ekkor Enyedi Csaba, a HunGast kommunikációs igazgatója is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a gyerekeknek esélytelen ennyi idő alatt megebédelni. Míg a második fogást csak-csak belapátolják, a kötelezően 63 fokosra hevített leves ennyi idő alatt nem hűl ki annyira, hogy fogyasztható legyen, így abból aligha tudnak enni a következő órájukra siető tanulók.
A kisgyerek nem tudja a levest lehűteni fújással sem annyira ennyi idő alatt, hogy könnyedén elfogyaszthassa, hiszen néhány perc alatt nem hűl ki. Pár kanállal eszik belőle, de már nincs sok ideje, gyorsan áttér a levesnél egyébként lényegesen táplálóbb, tehát egy fejlődő szervezet számára élettani szempontból sokkal fontosabb főfogásra. Abból eszik amennyit tud, aztán már rohan is tovább a következő órára
- mondta.
Mindez a 2025/26-os tanévben sem változott. Már az iskolakezdés utáni második héten számos szülő panaszkodott arra a Szülői Hang Facebook-csoportjában, hogy a gyerekeiknek nem jut ideje ebédelni. Vagy azért, mert arra csak egy 15-20 perces szünetet szánnak, vagy azért, mert az ebédszünet előtt vagy után testnevelés órájuk van, az átöltözés pedig további értékes perceket vesz el az ebédidőből. Arról nem is beszélve, hogy ebéd után nem kifejezetten kellemes, és nem is igazán ajánlott sportolni.
A visszajelzések szerint ugyanakkor ezek a diákok a szerencsésebbek, mert legalább van lehetőségük ebédelni. Sőt, azokban az iskolákban, ahol szabadszedéses, vagyis svédasztalos rendszert vezettek be, az ebédeltetés gördülékenyebben működik és sokkal jobban bevált, mint a sima menza.
Ellenben a középiskolások akár délután 16-17 óráig is melegétel nélkül maradhatnak - a kollégisták esetében pedig ennél is nagyobb gondok vannak.
Menza sincs
Sok iskolában menza sincs, sőt! Nincs étkezési lehetőség!
Nincs egy sarok, egy étkező, egy asztal, ahova leülhetne a diák és ebédelhetne rendesen. Helyette otthon ebédel 15-17 között, majd még eszik egy tartalmas vacsorát. Nemcsak a mindennapi sport lenne a lényeg, hanem az, hogy a gyerekek IDŐBEN tudjanak enni. Ha az egész étkezés délutánra és estére tevődik, akkor az a hízást fogja támogatni. Normál, minőségi ebéd és annak lehetősége kellene az iskolákban. Tízóraira, ebédre és ha kisebb, uzsonnára is legyen idő" - osztotta meg velünk a gondolatait egy gimnazista diák édesanyja, Andrea.
Amikor a szülőket a közétkeztetéssel kapcsolatos esetleges problémákról kérdeztük, az idő rövidsége mellett rajta kívül többen is arra panaszkodtak, hogy a felső tagozatos vagy középiskolás gyerekeiknek egyszerűen nincs lehetőségük arra, hogy az iskolában ebédeljenek, mert az intézményben nincs semmilyen konyha, menza, vagy magáncég, ami az étkeztetést biztosítaná.
Sőt, a legtöbb helyen az sem opció, hogy a diákok ételhordó dobozokban hozzanak magukkal főtt ételt, mert nem áll rendelkezésükre mikrohullámú sütő, hogy megmelegítsék. Emiatt addig, amíg tartanak az óráik, szendvicseket és egyéb hideg élelmiszereket, gyakran péksüteményeket vagy rágcsálnivaókat fogyasztanak. Ami - ahogyan azt a fentebb idézet szülő is kiemelte - nem a legegészségesebb.
,,Az utolsó óra 15 óráig tart és utána tudnak menni ebédelni a közeli kollégium ebédlőjébe, ami elvileg 15-ig ad ebédet. Így már nincs sok értelme menni, mert akkor már itthon is tud enni, meg legtöbbször már nem is jut ebéd, vagy várni kell, amíg készítenek új adagot a későn érkezőknek. Egész nap nincs lehetőség meleg ételt enni, a szünetek rövidek nincs idő kimenni valahova enni meg drága is lenne, a szendvicseket meg már kis idő után megunják, ezért évek óta valami megoldásra várunk, hogy lehetne megoldani a napközbeni étkezést" - panaszolta egy másik szülő, Éva az Eduline-nak.
Ezek a diákok tehát - főként 11-12. osztályban - jellemzően akkor esznek főtt ételt, amikor hazaérnek. Ez pedig akár késő délután vagy koraeste is lehet, tekintve, hogy a legtöbben a tanév első napjaiban brutális órarendekről számoltak be. A mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban kezdődik nulladik órával, 7:15-kor a tanítás, ami után a tanulók még 6-7-8 tanórát ülnek végig, de a felsőbb évfolyamok esetében a fakultációk miatt ez akár 9 is lehet, amit követhet edzés, zeneóra vagy bármilyen egyéb foglalkozás.
Ha pedig egy diák kollégista, az sem példa nélküli, hogy egész napra, akár több napon keresztül is főtt étel nélkül marad, egyszerűen azért, mert mire a tanítás után megérkezik a kollégiumba, addigra annak a menzája már bezárt.
Igen, nekem is az a nagyobb bajom, hogy egyáltalán nincs közétkeztetés a középiskolában. Nulladik órával együtt, bejárás nélkül 7 órától 16.10-ig bent az iskolában. Kollégistáknak délután 16 óráig van meleg ebéd, így sokan ezt sem tudják igénybe venni. Tehát van aki egész hétre meleg étel nélkûl marad.
- erősítette meg egy harmadik középiskolás tanuló édesanyja.
