Lekvár igen, tészta már nem volt a grízes tésztához egy XXII. kerületi iskolában ebédre

A gyerekek végül az uzsonnájukat ették meg ebédre.

  • Székács Linda

Szülői jelzésekből tudom, hogy szeptember elsején, hétfőn az egyik iskolánkba nem érkezett meg időben a grízes tésztához a tészta, csak lekvár volt ebédre. Szerencsére aznap délig volt csak tanítás, a gyerekek az uzsonnájukat ették meg, hogy ne maradjanak éhesek

- erről írt a közösségi oldalán Kazinczy Krisztina, Budafok-Tétény MKKP-s képviselője, aki szerint a problémát a konyhai dolgozók úgy oldották meg, hogy mivel a tanítás csak délig tartott, a diákok az uzsonnájukat ették meg ebédre.

A képviselő ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a napokban megjelent kerületi lapban a polgármester interjút adott, amiben többek között a kerületi étkeztetésről is beszélt az iskolákban, és amiből Kazinczy szerint ,,szinte átjött felelős kerületvezetőnk tehetetlen dühe, hogy hát a jóságos polgármesterünk még menzai KÓSTOLTATÁST is szervez a szülőknek, mit van mit tenni ha a válogatós kölyköknek nem ízlik a kaja?"

 

MENZA-GATE #14Tegnap a kerületi lapban megjelent háromoldalas polgármesteri interjúból szinte átjött felelős...

Posted by Kazinczy Krisztina MKKP Budafok-Tétény on Friday, September 5, 2025

A kutyapárt politikusa szerint ugyanakkor a problémák túlmutatnak azon, hogy a gyerekeknek nem ízlik az intézményekben felszolgált étel. Amellett ugyanis, hogy a tanév első napján csak lekvár érkezett az egyik iskolába, tészta nem a grízes tésztához ebédre, a gyerekek a reggelire felszolgált corn flakest is úgy kapták meg több kerületi intézményben, hogy azt már valamikor összeöntötték a tejjel, ami egy "undorító trutyit" eredményezett.

,,Ilyenkor persze nem készülnek propagandafotók a politikusi kóstoltatásokról, de ezt a kulináris élvezetet bátran ajánlom kipróbálásra a Hivatal sarokszobáiban ülőknek" - írta Kazinczy, aki úgy véli, minderre a megoldás a szabadszedéses menza lehetne.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.