A gyerekek végül az uzsonnájukat ették meg ebédre.
Szülői jelzésekből tudom, hogy szeptember elsején, hétfőn az egyik iskolánkba nem érkezett meg időben a grízes tésztához a tészta, csak lekvár volt ebédre. Szerencsére aznap délig volt csak tanítás, a gyerekek az uzsonnájukat ették meg, hogy ne maradjanak éhesek
- erről írt a közösségi oldalán Kazinczy Krisztina, Budafok-Tétény MKKP-s képviselője, aki szerint a problémát a konyhai dolgozók úgy oldották meg, hogy mivel a tanítás csak délig tartott, a diákok az uzsonnájukat ették meg ebédre.
A képviselő ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a napokban megjelent kerületi lapban a polgármester interjút adott, amiben többek között a kerületi étkeztetésről is beszélt az iskolákban, és amiből Kazinczy szerint ,,szinte átjött felelős kerületvezetőnk tehetetlen dühe, hogy hát a jóságos polgármesterünk még menzai KÓSTOLTATÁST is szervez a szülőknek, mit van mit tenni ha a válogatós kölyköknek nem ízlik a kaja?"
MENZA-GATE #14Tegnap a kerületi lapban megjelent háromoldalas polgármesteri interjúból szinte átjött felelős...
Posted by Kazinczy Krisztina MKKP Budafok-Tétény on Friday, September 5, 2025
A kutyapárt politikusa szerint ugyanakkor a problémák túlmutatnak azon, hogy a gyerekeknek nem ízlik az intézményekben felszolgált étel. Amellett ugyanis, hogy a tanév első napján csak lekvár érkezett az egyik iskolába, tészta nem a grízes tésztához ebédre, a gyerekek a reggelire felszolgált corn flakest is úgy kapták meg több kerületi intézményben, hogy azt már valamikor összeöntötték a tejjel, ami egy "undorító trutyit" eredményezett.
,,Ilyenkor persze nem készülnek propagandafotók a politikusi kóstoltatásokról, de ezt a kulináris élvezetet bátran ajánlom kipróbálásra a Hivatal sarokszobáiban ülőknek" - írta Kazinczy, aki úgy véli, minderre a megoldás a szabadszedéses menza lehetne.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
