Parragh László újra kijelentette: egy jó szakma felér egy diplomával

A munkaerőpiacon jelentős kereslet van a szakképzett munkaerő iránt, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pénteken a Parlamentben, ahol az áprilisi XI. Szakma Sztár Fesztivál országos szakmai tanulmányi verseny győzteseit köszöntötték, és átadták a szakmánként első három helyezettnek, felkészítőiknek és tanáraiknak az emléklapot.

  • MTI
Túry Gergely

Az eseményen Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: a XXI. századi tudásalapú társadalomban nem csak a digitális ismeretnek van helye, de szerepe és becsülete van az értékteremtő szakmunkának is. A Szakma Sztár Fesztivál egész programja azt üzeni szavai szerint, hogy a jól végzett munkának egyre inkább megvan az elismerése, becsülete, jutalma.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a jó szakmunka, szaktudás felértékelődik a gazdaságban, ugyanakkor a történelmi örökségből adódó, Európa keleti és nyugati fele közötti bérszínvonalbeli különbségeket az elmúlt két kormányzati ciklusban csak mérsékelni lehetett, megszüntetni nem.

Szakértői becslések szerint 1990 óta Kelet- és Közép-Európából több mint 25 millió, 25-40 év közötti munkavállaló ment Nyugat-Európába dolgozni, akik képzésére - szülőföldjükön - ezermilliárd euró feletti összeget fordítottak. Mindez súlyos demográfia, gazdasági és társadalmi hátrányt okoz Kelet- és Közép-Európa országainak - mondta. Hozzátette, a magyar gazdaság- és társadalompolitikának éppen az a célja, hogy minél nagyobb arányban maradjon helyben a szülőföldön megtermelt haszon, így abból nagyobb arányban részesülhetnek a munkavállalók.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, a Szakma Sztár Fesztivál évek óta folyamatosan bővül, az idén 43 szakmában versenyeztek a fiatal szakmunkások, jövőre az agrárium belépésével a szakmák száma közelíti majd az 50-et. Megismételte korábbi kijelentését: egy jó szakma felér egy diplomával, a munkaerőpiacon jelentős kereslet van a szakképzett munkaerő iránt.

Az MKIK elnöke emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltó országok közül Magyarországon rendezik meg először az európai szakmunkások versenyét, az EuroSkills-t. A Hungexpo területén zajló rendezvényhez kapcsolódóan a budapesti szállodai kapacitás jelentős részét lekötötték, a szeptemberi rendezvényre 80 ezer látogatót várnak.

A kamara országos szakmai versenyeket 43 szakképesítésben - köztük 2 új: a távközlési technikus és vegyész technikus szakmában - hirdetett meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára.

Az írásbeli versenyen országosan több mint hétezren vettek részt. A döntőt a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon tartották, ide 108 oktatási intézményből 236 diák jutott be. A szakmai versenyen a jó eredményt elérők - idén a tanulók több mint 80 százaléka - kapott felmentést a tanévvégi teljes szakmai záróvizsga letétele alól - közölte az MKIK.

Újabb Parragh-terv: a szakmunkások könnyebben juthatnának be a felsőoktatásba

Bár a szabályozás elindult, a tételes végrehajtás még hiányzik ahhoz, hogy a szakmunkások könnyebben juthassanak be a felsőoktatásba - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, A XI. Szakma sztár fesztivál, a Szakma kiváló tanulója verseny, az Országos szakmai tanulmányi verseny és az V.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.