Mikor utalják az első ösztöndíjakat a 2025/26-os tanévben?

Mutatjuk, milyen ösztöndíjakra számíthattok és mikor.

  • Székács Linda

A szakképzésben tanulók és az egyetemisták számára is járnak ösztöndíjak szeptembertől a 2025/26-os tanévben.

Az első utalás időpontjára azonban még várni kell, mert annak ellenére, hogy az ösztöndíjak már szeptembertől járnak, ezeket jellemzően októberben folyósítják. Ekkor azonban egyszerre kéthavi összeg érkezik a számlákra; a szeptemberi és az októberi egyben.

Milyen ösztöndíjak járnak a szakképzésben tanulóknak?

Ha technikumban, szakképző iskolában vagytok kilencedikesek, akkor szakképzési ösztöndíjra vagytok jogosultak.

Ennek összegét nemcsak a tanulmányi eredményetek határozza meg, hanem az is, hogy hányadikba és milyen típusú iskolába jártok. Az IKK adatai szerint:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8000 Ft/hó
  • műhelyiskolában: 16000 Ft/hó
  • technikum 9-10. osztályában 8000 Ft/hó
  • szakképző iskola 9. osztályában 16000 Ft/hó.
Később azonban jó tanulmányi eredmények esetén akár havi közel 60 ezer forintot is kaphattok.

Mik járnak az egyetemistáknak?

Ha egyetemisták vagytok, a második félévetektől tanulmányi ösztöndíjat kaphattok, aminek az összege szakonként és egyetemenként eltérő.

Járhatnak azonban szociális alapú támogatások is (ezek már az első félévtől kezdve), többek között például

  • szociális ösztöndíjat,
  • alaptámogatást,
  • Bursa Hungarica ösztöndíjat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.