86 ezer diák "tűnt el" a szakképzésből

A magyar gazdaságban tapasztalható munkaerőhiány egyik oka, hogy egy demográfiai hullámvölgy miatt százezerrel kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma és 86 ezren "tűntek el" a szakképzésből - mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

  • MTI
Túry

Szavai szerint nagyon sok befektető arra panaszkodik, hogy új beruházásaiknak, vagy éppen meglévő termelő kapacitásaik bővítésének egyre inkább a szakképzett munkaerő hiánya szab gátat, az állásbörzéken pedig ma már elsősorban a munkaadók keresnek, a jól képzett szakemberek pedig válogathatnak a felkínált munkalehetőségek közül.

Dunai Péter szerint a szülők fejében még mindig tartja magát az a hiedelem, hogy az általános iskola elvégzése után a gimnázium a legmegfelelőbb gyermekük számára, még olyan esetekben is, amikor a gyereknek tanulmányi eredményei alapján esélye sincs a felsőoktatásba való bejutásra, így később a munkaerőpiacon szakma hiányában méltánytalanul csak betanított munkásként tud elhelyezkedni, vagy felnőttként lesz kénytelen szakmát tanulni.

Hozzátette: ezért fontos, hogy minél jobban ráirányítsák a figyelmet a szakmaszerzés fontosságára, emellett tovább kell javítani a szakgimnáziumok és szakközépiskolák felszereltségét, és nem utolsósorban jobban meg kell fizetni a szakképzésben résztvevő oktatókat.

A kamara támogatja a pályaválasztást segítő rendezvényeket, valamint  a szakmai versenyeket is - mondta a főtitkár. Megemlítette, hogy szeptember 26-28. között újra Budapesten - a Hungexpo területén - rendezik majd meg a Szakmák Európa Bajnokságát, amelyen 28 ország 530 versenyzője méri majd össze a tudását 39 szakmában.

Németh István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese az állásbörze megnyitóján úgy fogalmazott: zászlajukra tűzték, hogy megteremtik az átjárást a felsőoktatás és a szakképzés között. A felsőoktatásból lemorzsolódók számára versenyképes szakképzést, a már dolgozók számára pedig olyan felsőoktatási képzéseket kínálnak majd, amelyekre munkahelyük is igényt tart.

Kovács Vince, a Vas Megyei Iparkamara elnöke az MTI-nek a megnyitó után elmondta: a karrierhétre 1500 pályaválasztás előtt álló Vas megyei diákot várnak, akik szervezett iskolai csoportokban, de akár egyénileg is látogathatják a rendezvényt, amelyen a megye 50 legjelentősebb cége, munkáltatója képviselteti magát.

Tízből hat szék üres a szakközépiskolákban: egyre kevesebb diák választja az újraszabott szakképzést

Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.