Vizsgát vezetnének be az általános iskola végén: újabb javaslat

MTI / Máthé Zoltán

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke ismertette: a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során. A szövetség elengedhetetlennek tartja a szakképzés átfogó megújítását, a jó gyakorlatok megtartásával - hangsúlyozta. A dokumentumot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, illetve a közelmúltban megalakult Szakképzési Innovációs Tanácshoz közölte az MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, a kormányzat nyitott a szakmai javaslatokra. Gablini Gábor úgy fogalmazott: a meglévő rendszer toldozgatása nem alkalmas az új kihívások kezelésére, ezért az MGYOSZ komplex megoldást javasol.

Vizsga az általános iskola végén?

A munkaadói szervezet indítványozza egyebek mellett, hogy az általános iskola elvégzésének feltétele egy országosan egységes alapkompetencia-vizsgán történő részvétel legyen, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét kell felmérni. A vizsga célja, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésbe csak olyanok kerülhessenek, akik nem funkcionális analfabéták és megfelelnek az előírt minimumkövetelményeknek.

Akik az alapkompetencia-vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, nekik szakképzésre felkészítő 1-2 éves áthidaló programokat indokolt szervezni. Az alelnök elmondta: a munkaerőhiány csökkentése miatt fontos, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a gyerekek ne essenek ki az iskolarendszerből. Az új iskolaszerkezethez igazodva az MGYOSZ javasolja a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra történő felemelését.

Gablini Gábor a fontos új elemek közül kiemelte a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjat és tanulószerződéses juttatást, amit az állam és a munkaadók közösen adnának. Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanulók havi átlagos ösztöndíjalapjának összege a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen.

A tanulószerződéses juttatás a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál legalább a mindenkori minimálbér 60 százaléka, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40 százaléka lenne. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó- és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.

Az MGYOSZ szerint a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók körében erősíteni kell a munkavállalói státuszt, a diákot a tanulószerződés megkötése után vehetné fel a szakképző intézmény. Kiemelten fontosnak tartja a szövetség annak elérését, hogy a szakgimnáziumokban megszerezhető tudás legalább olyan arányban tegye lehetővé a felsőfokú intézményekbe való felvételt, mintha a fiatalok gimnáziumban végeztek volna.

A szakképzési programban részt vevő cégek motivációjának növelése érdekében az MGYOSZ javasolja, hogy a gyakorlati oktatók bérét, a jogszabályban előírt kötelező juttatásokat, valamint a szükséges eszközöket a szakképzési hozzájárulásból tudják finanszírozni. Az oktatók átlagfizetése érje el a minimálbér háromszorosát.

Az MGYOSZ javaslatai között szerepel a többi között csúcstechnológiai központok, független vizsga és kompetenciaközpontok létrehozása, duális képzési tanácsok és irodák kialakítása, valamint a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének bevezetése.