Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához. A szervezet szerint például érdemes lenne bevezetni egy általános iskolai "záróvizsgát".
Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke ismertette: a német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során. A szövetség elengedhetetlennek tartja a szakképzés átfogó megújítását, a jó gyakorlatok megtartásával - hangsúlyozta. A dokumentumot eljuttatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, illetve a közelmúltban megalakult Szakképzési Innovációs Tanácshoz közölte az MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, a kormányzat nyitott a szakmai javaslatokra. Gablini Gábor úgy fogalmazott: a meglévő rendszer toldozgatása nem alkalmas az új kihívások kezelésére, ezért az MGYOSZ komplex megoldást javasol.
Vizsga az általános iskola végén?
A munkaadói szervezet indítványozza egyebek mellett, hogy az általános iskola elvégzésének feltétele egy országosan egységes alapkompetencia-vizsgán történő részvétel legyen, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét kell felmérni. A vizsga célja, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésbe csak olyanok kerülhessenek, akik nem funkcionális analfabéták és megfelelnek az előírt minimumkövetelményeknek.
Akik az alapkompetencia-vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, nekik szakképzésre felkészítő 1-2 éves áthidaló programokat indokolt szervezni. Az alelnök elmondta: a munkaerőhiány csökkentése miatt fontos, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a gyerekek ne essenek ki az iskolarendszerből. Az új iskolaszerkezethez igazodva az MGYOSZ javasolja a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra történő felemelését.
Gablini Gábor a fontos új elemek közül kiemelte a mindenkori minimálbérhez igazított ösztöndíjat és tanulószerződéses juttatást, amit az állam és a munkaadók közösen adnának. Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanulók havi átlagos ösztöndíjalapjának összege a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen.
A tanulószerződéses juttatás a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál legalább a mindenkori minimálbér 60 százaléka, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40 százaléka lenne. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó- és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.
Az MGYOSZ szerint a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók körében erősíteni kell a munkavállalói státuszt, a diákot a tanulószerződés megkötése után vehetné fel a szakképző intézmény. Kiemelten fontosnak tartja a szövetség annak elérését, hogy a szakgimnáziumokban megszerezhető tudás legalább olyan arányban tegye lehetővé a felsőfokú intézményekbe való felvételt, mintha a fiatalok gimnáziumban végeztek volna.
A szakképzési programban részt vevő cégek motivációjának növelése érdekében az MGYOSZ javasolja, hogy a gyakorlati oktatók bérét, a jogszabályban előírt kötelező juttatásokat, valamint a szükséges eszközöket a szakképzési hozzájárulásból tudják finanszírozni. Az oktatók átlagfizetése érje el a minimálbér háromszorosát.
Az MGYOSZ javaslatai között szerepel a többi között csúcstechnológiai központok, független vizsga és kompetenciaközpontok létrehozása, duális képzési tanácsok és irodák kialakítása, valamint a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének bevezetése.
Ennyi kötelező órájuk lenne a diákoknak az új Nemzeti alaptanterv szerint
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
