Nagy változások várnak a szakképzésre? Parragh László szerint jön a szakképzés 4.0

Olyan oktatási rendszert kell működtetni, amelyben a lehetőségek végtelenítve vannak, átjárást biztosítanak az egyes iskolatípusok, a középfokú és a felsőoktatás, valamint egyes szakmák között - ezt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának megnyitóján.

  • MTI
Reviczky Zsolt

Ma lezárul a szakképzés múltja, egy új korszak, a szakképzés digitális és modern időszaka születik, amely ötvözi a hagyományok továbbvitelét egy újfajta, kreatív, tudásalapú szemléletmóddal. Ezt hívják szakképzés 4.0-nak, amelyben a gazdaság motorját jelentő vállalatok számára az Ipar 4.0 folyamat jegyében képezik a jövő munkavállalóit - mondta  Parragh László.

Az MKIK elnöke arra kérte a szülőket, hogy kísérjék figyelemmel, miben jó a gyermekük, milyen tevékenységben leli örömét, mert abban teljesedhet ki, lehet sikeres.

A kamarának a döntéshozókkal karöltve olyan oktatási rendszert kell működtetnie, amelyben a lehetőségek végtelenítve vannak, átjárást biztosítanak az egyes iskolatípusok, a középfokú és a felsőoktatás, valamint egyes szakmák között. Ma Magyarországon ebbe az irányba halad, és Európa jövőjét is ebben látjuk - fogalmazott az MKIK elnöke.

Az EuroSkills rendezvényen 28 ország 37 szakma 525 versenyzője, 500 szakértő van jelen. A Hungexpo területén 60 ezer négyzetméteren folynak a rendezvények, amelyre 80 ezer látogatót várnak.

Itt a legnépszerűbb ipari OKJ-s képzések listája

Idén is a gépkezelői és a gépészipari tanfolyamok a legkeresettebbek - derül ki a felnőttképzéssel foglalkozó Perfekt Zrt. adataiból. Ebben az évben a targoncavezető és emelőgépkezelő mellé az ipariolaj- és gáztüzelőberendezés-kezelő képzés is felkerült a legnépszerűbb tanfolyamok listájára. Szilber Erzsébet, a Perfekt Ipari Képzések Központjának vezetője elmondta, hogy 2018-ban kiugróan megnőtt a külszíni bányász és a gát- és csatornaőr képzések iránti érdeklődés.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.