Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták.
Az Oktatási Hivatal február végére feldolgozta az Országos Kompetenciamérés (OKM) 2015-ös eredményeit, mely a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok szövegértési és matematikai képességeit mérte fel. A szövegértés kiegyensúlyozott képet mutat, de matematika terén a diákok keveset fejlődnek 8. osztály után.
A PISA-teszteken a magyar hallgatók különösen gyengén szerepeltek szövegértésből. De mi lehet ennek az oka? A legjobb szövegértési eredményekkel rendelkező gimnázium vezetőjével az mno.hu kereste erre a választ.
A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapképzésekkel kerül ki a munkaerőpiacra. A Defacto szerint nem azért, mert eleve gyenge képességekkel rendelkeznének, a főbb oka maga a szakiskola.
Több mint 75 millió európainak van problémája az írással és az olvasással - derül ki egy friss EU-s kutatásból. Ázsiában, Afrikában és az arab államokban még rosszabb a helyzet. Infografika.
Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási...
Angolul jól beszélőknek ajánljuk ezt a játékot, amellyel bárki tesztelheti, mennyire olvas gyorsan.
Négymillió olyan diák él Nagy-Britanniában, akinek még soha nem volt saját könyve – olvasható egy friss tanulmányban.
A siralmas érettségi eredmények után újabb felmérés sokkolta a romániai oktatáspolitikusokat és pedagógusokat: Európa országai közül Romániában van a legtöbb analfabéta, a lakosság hat százaléka nem tud olvasni.
Gyengébbek a magyar diákok digitális szövegértési képességei, mint a nyomtatottszöveg-értésük, ennek okai pedig egyebek mellett a családi háttérben és az internethez való hozzáférésben keresendők - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden a 2009-es PISA-eredményeket ismertetve.
A képességek kifejlődését megakadályozó életkörülmények a felelősek azért, hogy a szegényebb családi háttérrel rendelkező gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel mennek egyetemre - állítják a szakemberek.
A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.
Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA (nemzetközi tanulói vizsgálat) 2009-es felmérése szerint - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón a kutatás most elkészült és közzétett értékelései és adatai alapján.
A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15 és a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor ebben a korosztályban a fiúk egyötöde, illetve a lányok egytizede egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót.
Szövegértésben kilenc ponttal haladta meg a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok teljesítménye az átlagot, ezzel pedig az eddigi legjobb eredményt érték el a nebulók - olvasható az oktatási tárca honlapján közzétett felmérésből, mely azonban arra is rávilágít, hogy bár a nyolcadikosok körében valamelyest javult, a tízedikeseknél azonban romlott a matematikai és szövegértési kompetenciák mértéke az előző évhez képest.
"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.
