Palkovics: Olyat kérdeztek a diákoktól a PISA-felmérésben, amit nem tanultak

Az államtitkár szerint a komplex természettudomány tantárgynak köszönhetően később javulnak majd az eredmények. Hat éve a Fidesz-KDNP szervezi az oktatást.

  • Unyatyinszki György
Mónus Márton

Palkovics László a nyilvánosságra került PISA-felmérés kedvezőtlen adataira két teljesen más felmérés adataival reagált, árnyalva az oktatás helyzetéről kialakult képet. Megítélése szerint az ezúttal nem mért lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy más korosztályt, más gyermekcsoportot érintenek, TIMMS, az országos kompetenciamérés és a PISA-felmérés kérdései, valamint más szempontok alapján történtek a mérések. Kitért arra is: egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be - írja az MTI.

Ezután jogosan merülhet fel a kérdés: Mikor jön el a jelenleg hat éves Fidesz-KDNP-kormányzás során az idő, mikor már a saját felelősségüknek érzik az eredmények változását?

A mérésekkel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban (tehát úgymond önmagukhoz mérik az országokat), a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében - utóbbi a lényeg, hiszen ez alapján lehet nemzetközi összehasonlítást végezni, csak az egységes mércén elért teljesítmény számít.

Palkovics saját magának is ellentmond, mikor felhozza, hogy szerint a három mérés eredménye valamilyen szinten korrelálnak egymással, de nem igazán összevethetők. Vagyis irreleváns tényeket hozott fel a PISA-eredmények árnyalására.

Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg. Azt egyértelműnek látja, hogy

a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot.

Mivel a PISA-felmérés a gyerekek tudásának versenyképességét is méri, ez távolról sem hízelgő. Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg - közölte. Ennek bizonyítására azonban ugyanúgy időre van szükség, mint megcáfolására. Ha a szakmai aggodalmakat vesszük alapul, távolról sem elégedettek a természettudományos tantárgyak óraszámának csökkentésével a szakmai szervezetek:

Már most félnek a tanárok a jövő tanévtől a science tantárgy miatt

Egyelőre átszervezésekkel igyekeznek megoldani, hogy a természettudományos tantárgyak csökkentése miatt ne legyenek elbocsátások, de így is beindult egy kisebb vándorlás a tanárok között. Bár lehetett tartani attól, hogy kirúgásokkal kezdődik a tanév sok tanár számára - a Civil Közoktatási Platform már tud esetekről - a nekünk nyilatkozó tanárok szerint egyelőre mindenkinek találtak elegendő munkát a komplex természettudományos tantárgy bevezetése, és a többi természettudományos tantárgy részbeni felszámolása ellenére.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu