Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.
A szakértők szerint nehéz összehasonlítani a különböző országokban és városokban lezajlott felméréseket, és a gazdag Sanghajban elért eredményekről nem lehet azt mondani, hogy egész Kínát reprezentálják. Ám a város sikere mégis figyelemre méltó, újabb jele az ország növekedő versenyképességének. Noha a kínaiak először vettek részt a PISA-felmérésen, a teljesítmény megerősítette, hogy oktatási rendszerük képes jó matematikai és tudományos felkészültségű diákokat "kitermelni". Hogyan szerepeltek a magyar diákok a PISA-felmérésen, melyik területen okoztak meglepetést? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A szakember meggyőződése, hogy a sanghajiak ugyanolyan okokból értek el a kimagasló eredményt, mint az Ázsia más részeiben - Koreában, Szingapúrban vagy Hongkongban - élő diákok: oktatási rendszerük a fegyelemre, az ismétlésre és a tesztcentrikus felkészülésre épül. A sanghaji diákok gyakran délután négyig az iskolában maradnak, keveset tévéznek, ráadásul a kínai törvények tiltják, hogy 16 éves koruk előtt munkát vállaljanak.
"Más országokban kevesen kapnak olyan intenzív iskolái felkészítést, mint a mi diákjaink" - mondta az amerikai lapnak Szun Pao-hung, a társadalomtudományok sanghaji akadémiájának oktatási szakértője. Ám sok pedagógus úgy véli, hogy ez az előny egyben a kínai oktatási szisztéma gyengesége is. Az iskolarendszer túlságosan a tesztekre összpontosít, elfojtja a kreativitást.
"Ez ugyanannak az éremnek a két oldala: a kínai iskolák igen jók, amikor arról van szó, hogy felkészítsék diákjaikat a standardizált tesztekre. Ám ez az oka annak is, hogy nem készítik fel megfelelően a tanulókat az egyetemi munkára és a gazdaság megértésére" - írta Csiang Hszüe-csin, a Pekingi Egyetem gyakorló középiskolájának igazgatóhelyettese nem sokkal a kínai tesztsiker után. Magyarázata szerint a kínai iskolák annyira előtérbe helyezik a teszteket és a vizsgákat, hogy a padjaikból kikerülő diákokban nem marad elég kíváncsiság és képesség a kritikus vagy független gondolkodásra. "Szűk látókörű szakembereket nevelünk, holott Kínának ma vállalkozókra és újítókra lenne szüksége" - hangsúlyozta.
Eredmények a 2009-es PISA-felmérésen
Szövegértés
Matematika
Természettudomány
OECD-átlag
493
496
501
Sanghaj
556
600
575
Dél-Korea
539
546
538
Finnország
536
541
554
Hongkong
533
555
549
Szingapúr
526
562
542
Kanada
524
527
529
Új-Zéland
521
519
532
Japán
520
529
539
Ausztrália
515
514
527
Hollandia
508
526
522
Konfuciánus múlt
Ez szinte általános panasz Kínában. Egyes oktatók szerint részben a standardizált tesztek erőltetése okolható azért, hogy kevés az országban az újító gondolatokkal jelentkező fiatal vállalkozó. A Kínában működő világvállalatok vezetői pedig azt mondják, nem könnyű számukra olyan középvezetőket találni, akik kreatív gondolkodásúak, és önállóan képesek a felmerülő problémák megoldására. A rendszer sok tekintetben Kína konfuciánus múltjára vezethető vissza: a gyerekektől elvárják szüleik és tanáraik tiszteletét. "A fegyelemmel szinte alig van probléma" - jegyezte meg egy igazgatóhelyettes.
Az oktatás minősége igen változó a hatalmas országban. A vidékiek gyakran küzdenek pénzhiánnyal, magas a lemorzsolódók aránya, ugyanakkor a nagyvárosi intézmények erős matematikai és természettudományi ismereteket nyújtanak. Sokan a sanghaji iskolarendszert tartják a legjobbnak az országban, nagyon sok ott érettségizőt vesznek fel az Egyesült Államok legjobb egyetemeire.
A sanghaji Csiaotung Egyetem egyik tanára, Hsziung Ping-csi a lapnak azt mondta: az iskolai oktatók jövedelmének mintegy 70 százalékát biztosítja az alapfizetés, a további 30 százalék a teljesítménytől függ. A tanárok fizetése havi 5000 jüan (160 ezer forint) körül jár a prémiumok és külön juttatások nélkül. Ez jóval kevesebb a könyvelők, ügyvédek és más keresett szakmák művelőinek jövedelménél.
Az utóbbi időben a sanghaji iskolák igyekeznek bővíteni tananyagukat, és nagyobb szabadságot biztosítanak az egyes iskolai körzeteknek. Jó példa erre a Csingan középiskola, amely egyike volt annak a 150 oktatási intézménynek, amely részt vett a nemzetközi teszten. Tizenkét évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa a színvonalat egy olyan körzetben, amely gyenge iskoláiról volt ismert. Csang Zsen-li, az iskola igazgatója olyan kísérleti tanrendet vezetett be, amely - a kiváló eredmények elérése mellett - kisebb hangsúlyt helyez a matematikára, viszont több szabadidőt biztosít a diákoknak játékra és kísérletezésre.