A 2016-os PIRLS-felmérés eredményeiről ebben a friss cikkben olvashattok, most azonban három fontos összefüggésre térünk ki.
1. Vannak otthon könyvek?
Aligha meglepő, hogy a 2016-os PIRLS eredményei alapján igenis számít, vannak-e a diákok otthonában könyvek, digitális eszközök, élvezik-e a szülők az olvasást - és ezzel példát mutatnak-e gyerekeiknek.
2. Nem mindegy, ki mikor kezd olvasni
Az eredmények alapján úgy tűnik, egyáltalán nem mindegy, ki mikor ismerkedik meg a betűkkel. A felmérés kimutatta: azok a diákok, akik már az általános iskola elkezdése előtt is részt vettek olyan foglalkozásokon, amely a betűkkel, szövegekkel, könyvekkel ismertette meg őket (természetesen játékos formában), jobban teljesítettek, mint a többi tanuló.
3. És az sem, hogy szeret-e olvasni
Az olvasás szeretete és a szövegértési készség összekapcsolódik, azok a diákok, akik szeretnek olvasni, a vizsgálaton is jobb eredményeket értek el (persze a dolog fordítva is igaz: azok a tanulók, akiknek nincs gondjuk a szövegértéssel, nagyobb élvezettel tudnak olvasni, könnyebben ráéreznek az irodalom "ízére"). Úgyhogy a kötelező olvasmányok mellett érdemes megismertetni a gyerekeket az izgalmas ifjúsági regényekkel, amelyek olvasása közben ráébrednek arra, hogy olvasni élvezet.
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
