Nyilvánosságra hozták a 2016-os PIRLS-felmérés eredményeit, amely ötven ország negyedikes diákjainak szövegértési készségét vizsgálja. A kutatási összefoglaló több, a szülők számára is megfontolandó összefüggésre hívta fel a figyelmet.
A 2016-os PIRLS-felmérés eredményeiről ebben a friss cikkben olvashattok, most azonban három fontos összefüggésre térünk ki.
1. Vannak otthon könyvek?
Aligha meglepő, hogy a 2016-os PIRLS eredményei alapján igenis számít, vannak-e a diákok otthonában könyvek, digitális eszközök, élvezik-e a szülők az olvasást - és ezzel példát mutatnak-e gyerekeiknek.
2. Nem mindegy, ki mikor kezd olvasni
Az eredmények alapján úgy tűnik, egyáltalán nem mindegy, ki mikor ismerkedik meg a betűkkel. A felmérés kimutatta: azok a diákok, akik már az általános iskola elkezdése előtt is részt vettek olyan foglalkozásokon, amely a betűkkel, szövegekkel, könyvekkel ismertette meg őket (természetesen játékos formában), jobban teljesítettek, mint a többi tanuló.
3. És az sem, hogy szeret-e olvasni
Az olvasás szeretete és a szövegértési készség összekapcsolódik, azok a diákok, akik szeretnek olvasni, a vizsgálaton is jobb eredményeket értek el (persze a dolog fordítva is igaz: azok a tanulók, akiknek nincs gondjuk a szövegértéssel, nagyobb élvezettel tudnak olvasni, könnyebben ráéreznek az irodalom "ízére"). Úgyhogy a kötelező olvasmányok mellett érdemes megismertetni a gyerekeket az izgalmas ifjúsági regényekkel, amelyek olvasása közben ráébrednek arra, hogy olvasni élvezet.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
