A szövegértésteszt azt vizsgálja, hogy a diákok mennyire képesek megérteni az olvasott szöveget, azt a hétköznapjaik során alkalmazni és hasznosítani, utóbbit vizsgálják a matematikateszt esetében is a számítási készségek terén. A három különböző évfolyamon (6., 8. és 10. osztályban) végzett felmérés arra alkalmas, hogy végigkövethetővé váljon egy-egy generáció képességeinek fejlődése. A teszt megírásában országosan 4338 iskola 246 ezer diákja vett részt.

A OKM rendszerében a szülők, tanárok és az iskolák is végigkövethetik egy-egy diák fejlődését, minden diák egyedi azonosítóval bír a rendszeren belül. 

Az OKM hét különböző képességszintet különböztet meg, grafikonon ábrázolták a különböző osztályok átlagos pontszámát, valamint az átlagtól való eltéréseket, azaz hogy hány diák tartozik az egyes szintekhez. Jól érzékelhető a matematika esetében, hogy míg a 6. és a 8. évfolyam között érdemi fejlődést lehet kimutatni, a 8. és 10. évfolyam közötti fejlődés szinte elhanyagolható, vagyis a középiskolák első két évében nem fejlődnek érdemben a tanulók.

A szövegértési képességek terén egyenletes fejlődés tapasztalható, minél magasabb évfolyamon tanulnak a diákok, annál jobb képességszintet érnek el.

A 2008-as időszakhoz képest összességében kiegyensúlyozottan fejlődtek a tanulók. A grafikonon végigkövethető egy-egy évfolyam fejlődése is. A 2008-as nyolcadikosok mikor 2010-ben tizedikesek lettek, minimális fejlődést mutattak, ráadásul abban az éveben fordult elő, bár csak egyetlen alkalommal, hogy a 2010-es nyolcadikosoknál jobb matematikai képességeket mértek, mint idősebb társaiknál. Az elmúlt pár évben nem voltak jelentős változások az évfolyamok között, szövegértésben sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet.