Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol

Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták.

  • Eduline
Stiller Ákos

Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak. Ez sokkal nagyobb hatással van a szövegalkotási készségükre, mint magának az írásnak a gyakorlása, annak gyakorisága - derült ki az International Journal of Business Administration folyóiratának vizsgálatából.

Bár sokan törvényszerűnek tarthatták, hogy a fantasy vagy sci-fi regények is nagy hatással vannak a szövegalkotási képességünkre, ez nem volt olyan meggyőző a vizsgálat szerint - írja a Quartz a tanulmány alapján. Szintén nem bizonyult olyan jónak azoknak az íráskészsége sem, akik az interneten olvasnak a legtöbbet, például a Buzzfeed, a Reddit vagy a Tumblr forrásaiból.

Az elmélyült, lassabb olvasás is sok készségünk fejleszti, ezekben a metaforákban és részletekben gazdag, komplex szövegek segítenek a legtöbbet. A "mély olvasás" elősegíti az összetettebb gondolkodásra való átállását, fejleszti empátiát, mert sokkal több reflexióval jár. Az olvasók a szövegek teljességét is élvezhetik, így fejlettebb képességre tesznek szert, hasonlóan mélyebb értelmű szöveget tudnak alkotni.

Ha olvasol, jobban megy a foci is

552 labdarúgó tart éppen a labdarúgó Európa-bajnokságra Franciaországba, vállukon 24 ország reményének és elvárásának terhével. A pályán ilyen nyomás alatt nem csak a fizikai teljesítmény, hanem a szellemi kondíció is perdöntő lehet, amit könnyen lehet olvasással acélozni.

Az egyszerű, hétköznapi értelemben vett olvasás megragad a szöveg dekódolásánál, az információ kinyerésénél. Az egyszerű címekre harapó és a szórakoztató, webes tartalmat olvasók sokkal felületesebbek lesznek. Az ilyen szövegek olvasásából hiányozhatnak a személyes vagy többoldalú nézőpontok, emiatt azokat könnyen és gyorsabban elfelejtik.

A "mély olvasás" során sokkal aktívabb az agy beszéd-, látó- és hallóközpontja, a nyelvtanért felelős Broca-, valamint az értelmes beszédért felelős Wernicke-terület. Olvasás közben olyan szókapcsolatok rögzülhetnek, amelyek segítenek később a minőségi szövegalkotásban is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.