Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol

Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták.

  • Eduline
Stiller Ákos

Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak. Ez sokkal nagyobb hatással van a szövegalkotási készségükre, mint magának az írásnak a gyakorlása, annak gyakorisága - derült ki az International Journal of Business Administration folyóiratának vizsgálatából.

Bár sokan törvényszerűnek tarthatták, hogy a fantasy vagy sci-fi regények is nagy hatással vannak a szövegalkotási képességünkre, ez nem volt olyan meggyőző a vizsgálat szerint - írja a Quartz a tanulmány alapján. Szintén nem bizonyult olyan jónak azoknak az íráskészsége sem, akik az interneten olvasnak a legtöbbet, például a Buzzfeed, a Reddit vagy a Tumblr forrásaiból.

Az elmélyült, lassabb olvasás is sok készségünk fejleszti, ezekben a metaforákban és részletekben gazdag, komplex szövegek segítenek a legtöbbet. A "mély olvasás" elősegíti az összetettebb gondolkodásra való átállását, fejleszti empátiát, mert sokkal több reflexióval jár. Az olvasók a szövegek teljességét is élvezhetik, így fejlettebb képességre tesznek szert, hasonlóan mélyebb értelmű szöveget tudnak alkotni.

Ha olvasol, jobban megy a foci is

552 labdarúgó tart éppen a labdarúgó Európa-bajnokságra Franciaországba, vállukon 24 ország reményének és elvárásának terhével. A pályán ilyen nyomás alatt nem csak a fizikai teljesítmény, hanem a szellemi kondíció is perdöntő lehet, amit könnyen lehet olvasással acélozni.

Az egyszerű, hétköznapi értelemben vett olvasás megragad a szöveg dekódolásánál, az információ kinyerésénél. Az egyszerű címekre harapó és a szórakoztató, webes tartalmat olvasók sokkal felületesebbek lesznek. Az ilyen szövegek olvasásából hiányozhatnak a személyes vagy többoldalú nézőpontok, emiatt azokat könnyen és gyorsabban elfelejtik.

A "mély olvasás" során sokkal aktívabb az agy beszéd-, látó- és hallóközpontja, a nyelvtanért felelős Broca-, valamint az értelmes beszédért felelős Wernicke-terület. Olvasás közben olyan szókapcsolatok rögzülhetnek, amelyek segítenek később a minőségi szövegalkotásban is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.