Megvannak a 2016-os szövegértési felmérés eredményei: javítottak a magyar diákok

Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

  • Eduline
pixabay.com

554 pont - ennyi a magyar negyedikesek pontátlaga a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, ez pedig sokkal jobb eredmény, mint a 2001-es. Az ötven ország közül Magyarország a 13. helyet szerezte meg, a diákok a szomszédos országok közül Ausztriát, Szlovéniát, Szlovákiát is megelőzték ezzel az eredménnyel.

Mi az a PIRLS-vizsgálat?

A PIRLS-vizsgálat, vagyis a Progress in International Reading Literacy Study 9-10 éves diákok szövegértési képességét méri fel. A vizsgálatot 2001 óta, ötévente bonyolítják el, 2016-ban ötven ország összesen 319 ezer tanulója töltötte ki a tesztet. A vizsgálat része az otthoni olvasási szokások, az olvasás iránti attitűd és az iskolai olvasástanítási gyakorlat feltérképezése is.

A 2016-os PIRLS-vizsgálaton az orosz és a szingapúri diákok érték el a legmagasabb pontszámot, de a hongkongi, az írországi, a finn és a lengyel negyedikesek is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Érdekes eredmények

A negyedikes lányok szövegértési készsége egyértelműen jobb, mint a velük egyidős fiúké: ötven vizsgált országból negyvennyolcban jóval magasabb pontszámot értek el a lányok, mint a fiúk, mindössze két országban nincs releváns különbség a két nem között.

Az is kiderült, hogy a szövegértésben jól teljesítő diákoknak az online szövegek olvasása sem okoz gondot, az ePIRLS-felmérés alapján a negyedikesek képesek a megfelelő weboldalakra navigálni, hatékonyan kerestek ki információkat az online forrásokból.

Cikkünket folyamatosan frissítjük.

Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok

A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.